Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
5. ) E Községben hajdan Magyarok, és Oláhok lakván, később 150 év előtt felső Németh Országból Schwarczvaldból németeket Gróf Károlyi Sándor le hozatván, melly idő ólta elnépesittetett Románok pedig Erdélyből át jöttek- kik jelenleg Községnek fele részét Románok, fel részét pedig Svábok birják. 6. ) Töke Terebes Község nevezetét onnan veszi, mint hogy 300 évvel ez előtt körös körül Nagy erdők voltak, és nagy terebélyes vén fák foglalták cl az itteni környéket - itten a hol jelenleg Község áll nagy tőkék voltak, mellyek folytonossan irtattak,- fák vagdaltattak, mellyekböl sok ház épült,- azért a név eredetiségét veszi Töke Terebes; 7. ) A község határában előforduló dűlők: Kender föld alja : düllő; Gróf Károlyi Sándor föld osztáskor az erdőből egy darabot kihasittatván, - községbcliek számára Kenderesnek, és annak aljába szántó földek vannak. Szilvási düllő .- mért azon szántó földek az Uradalomtól nyert egész község részére,- jelenleg szilva fákkal beültetett Szilvás alatt nyúlnak. Fel árok düllő .- mert két három szegletü árok körül veszi. Két árok közti düllö . miutánn föld lapályos, vizenyős, két árokkal biztosítani kelletvén, hogy a szántó földek tehessenek. Patakközi düllö nevezetét onnan vévén; mint hogy egy vizenyős motsár körös körül veszi a földeket. Imari düllő nevezete onnan ered, minthogy hajdan nagy erdők és cserés bokros helyek voltak, azok kiirtattak és használhatóvá tétettek,- Azon név Román, Mare (:Magyarúl: nagy:) melyből elváltozott Imári tábla és düllő névre. Halom düllö : azon düllö nevezetét onnan vévén, mint hogy két öllnyi két domb nem messze szem közt egymásnak gömbölyű alakban van, melly két halom már 300 év ólta nem messze a falutól létezik, köz hallás szerint: arégi háborús időben hallottakat (!) össze hányva el temették az ég alatt mellynek valódisága onnan is gyanítható, miutánn már többször mindenféle harczi tárgyakat, nevezetessen golyó és kardot szántás alkalmával találtak. Tróján düllő . azon düllőbe még Rákóczy idejétől elkészült, s jelenleg is látható feltöltött töltés formájú Ut, van, melly Nagy Majtényböl a Nagy Erdődi erdőn Erdődre vezető út lévén,- mint hogy lapályos vizenyős helyeken keresztül gázolni csupán ezen az úton lehetett, melly töltés jelenleg is látható. Régebben azon Trojant puszta rét nek hívtak, azért, mert a háborús időben falubeliek lakaikat, Kraszna folyó mellé a nagy bokrok cserés hely, és sürü erdőségbe elbujdostak,- háború megszűntével ismét ott hagyák a menekvő helyüket visszajöttek,- s azon helyet pusztán hagytak, melly jelenleg puszta düllö nek vagy rétnek neveztetik. Csatorna düllö . nevezetét onnan vette, mert hajdan a Község mellett végig nyúló vizenyős motsárból, tóból vizet bocsájtottak a Kraszna folyóba, és onnan a rétekre. Szemes , ez egy 1500 holdból álló közös legelő, melly onnan veszi eredeti nevét; mint hogy 200 évek előtt a már emiitett nagy erdők között lévén egy tisztás hely, melly helyen középen egy vizenyős lapály, a hol állandó vizet magában tartó motsárba, mindég vad rucák voltak,- NKárolyból urak vadászatra kijártak, azon említett tisztás mely mindenkinek szembe tünt, azért szemesnek elnevezték, Vadasi puszta nevezetét onan vévén,- mint hogy hajdan nagy erdőségek voltak, sok vad lévén, mellyeknek pusztítására messzebb lévő helyekről jártak, Gróf Károlyi Sándor az erdőt, és cserés bokrokot pusztítani irtani engedvén,- táblákot allakittatván, és Vadasi pusztának elnevezte, melly idő ólta vadas név alatt ösmeretes. 120 év ólta elrendezve, és szántó földi táblákkal ellátva van. Tötye hid , ez a Erdődi uton létező hid, melly magossan és hosszan fel árkolt és fel töltött hely, mellyen hid van alkalmazva, Tötye hídjának neveztetik.
