Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
b) Pojenicze . Nevük eredete nem tudható ugy látszik birtokosaik neve c) Gyalu tyicseri . d) Kaszté jegeristyi - (:vagy ís az Üveg hutának domb oldala:) hihető az íten e téren létezett üveg hutáról vette nevezetét, azonban a most a hutának romjai sincsenek. e) Kale mesilor - (tehenek utja) f) Gyalu pietri (köves domb) Mind ezen helly nevek ösmeretes földek köves dombosak,- 's nev eredetére szolgálható adatok Nincsenek. Szoldobágy Április 18-a 864. Papp Döme sm Andráku Koszta Jegyző. biró Helynevek (II, 391-392) Tománya községből, Szatmár megyéből. Ad 1 -um Szatmár megye Kraszna közi járás III-ik kerület Ország szerte Átalános ismeret szerént Tományának neveztetik: Farkas-Aszó Oláh újfalu Oláh tótfalu községek és Erdö száda mező városával Bükk alyjá nak neveztetik. Ad 2-um Csupán Tománya 's e névén ismertetik Ország szerte is Ad 3-um Soha nem volt. Ad 4.-um emberek emlékezetét meghaladja. Ad 5-um Ad 6-um Semmit. Ad 7-um Nap keletről Pribityest nevü düllö kövárvidéki Pribék falvai határral a' községi határtól a számos metszi keresztül, szántó föld, a közlekedést ezen düllövel Gf Degenfeld Pál a számoson levő hidat tartja fent - továbbá poros forduló és Rurzájt n evezetű düllö, szántó éj szaknak Farkasaszó községével határos Balta botyi kaszálló, Oláh tótfalu és Oláh Ujjfalu községével határos Ritu sub sát nevezetű düllövel éjszaknak Erdöszádi lakos Gf Dégenfeld Pál Ő nagysága tagjaival határos a község, Erdővel nem bir. fajzását nap nyugot és éjszak közti oldalán esö Gf Károlyi család Ös erdejéből pénz fizetés mellett élvezi, egyébb jelentőséggel a község nem bir. A' Vallás kivétel nélkül Görög egyesült A nép Atajában Román. [Tőketerebes] (II, 379-382) 1) Tőke Terebes Község. Szathmár Megyében, Krasznaközi járásban. 2) Tőke Terebes Községnek csak egy neve van, melly ország szerte azon név alatt ösmeretes. 3. ) Töke Terebes Községnek más elnevezése szóbeli hagyomány utánn 300 év ólta nem lévén. 4. ) A Község 300 év ólta mindég egyformán jelenlegi nevezettel emlitetik.
