Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
nyerte. Azután jön „ Nyeujásza " hegy, mely elnevezést elemezni nem tudjuk. Szántó föld gyanánt használjuk délről a Cserhát nevü erdö irtást; innét del nyugotnak fekszik a NMéltóságu Grf. Károlyi Alajos Ö magasssága Rogy ina nevü Majorsága, mely 1863 év Augusztus havában a lángok martaléka lett, 's most újból épül. Ettől jobban nyúgotra jönnek az ugy nevezett .. Oláh rétek és Szállás rétek ".- Eredeti helyök a' lakosoknak Schwaczwald. honnan ide telepitettek. Anya könyvileg Also Homorodhoz tartoztak 1860ig 's igy 1783-ben mint filia a materrel protocolisáltatott; most ön álló plébánia. Szöllö hegyük a régi sertés ístáló féle helyen áll; miért is Schweinber g elnevezést nyert. több hely névvel e táj nem bírt. Kelt Színfaluban April ho 17-én 864. Pénzes Ferentz sk Jegyző Helynevek (II, 269-271) Szoldobágy községből, Szathmár megyéből. 1- ő pontra Szoldobágy (románul Szoldubá) fekszik az Erdélyi Nagy fejedelemséggel határos Bük aljá n a bük 's egymás csere erdő között Szathmár Megyében Krasznaközi Járás Il-ik Szolgabírói kerületben. 2- dik pontra Szoldobágy vagy Szolduba községnek, régenten, a hagyományos nép Monda szerént Sze aude dobá (vagy is Magyarul halatszík a dob) neve volt, azonban ez utóbbi elnevezés, csak is nép mondán alapszik, 's a vidék előtt nem ismeretes, a' köz nép a község csakis Szoldobágy néven említetik mindenüt. 3- dik pontra. Szoldobágy községnek a 2-dik pontbanis említett Nevén kivül más el nevezése nincsen. 4- dik Pontra E' község eredetét a nép monda szerént Rákóczy Ferencz foradalma után vette, azonban erre semmi adatok nincsenek. 5- dik Pontra E' község lakosai jobbadán nemesek voltak, azonban birtokaik Úrbéresek - a telepitésők valószínűleg Az Avas ból - (Szathmár Megyében táj név) történt, hanem igazolható adatok a tárgyra vonatkozóan hiányoznak.6- dik Pontra: Szoldobágy Község az el nevezését a forgalomba lévő nép Monda következőleg adja elő:- A' Rákóczi foradalomkor - az e község határán létező bük erdő ben nagyobb táborozások történtek, mit igazol azon körülmény ís hogy ezen erdőben az akkor létezett Sáncz árok meg most is létezik, igen természetesen be iszapolva, de még ís ösmerszik 's e táj most is Sáncz elnevezéssel bir - a mostan szorosan vett község területe akkor még tisztás szabad hely volt, 's igen szép kinézésű, 's e hellyre jártak fegyver szünet alkalmával a hadi tisztek néha gyakorlatra, máskor ismét mulatságra, a fő tábor azonban mindég a bük erdőben volt: - 'se hellyröl, hol most a község fekszik igen jól halatszott, a távoli táborból is a dob szó - 's igy román nyelven ki ejtve, Sze aude dobá (halatszik a dob) nevett kapta e térség, melly nevet a későbben keletkezett község ís örökölte, 's melly név későbben Szoldobágy névre Módosítatott. 7- dik pontra A kőzségbení földeknek következő nevezései vágynak, a) Pojána Bogyi .
