Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
9. Helyben maga vagy kiküldöttje által, távolabb lévő helyeken pedig arendationalissal megbízott deputatusai által capitalisokat felvészen és kiad s kötelezéseket köt. 10. Mindennemű városi építéseket, jobbításokat, újításokat tétet, a jövedelmek öregbítése, a pallérozódás és jó erkölcs gyarapodása, a közbátorság, jó rend fenntartása, a város csinosodása, a házak fekvésének regulatiója, az utcáknak és utaknak tágítása, alkalmatos járhatósága, a közhasznoknak és terheknek közös elosztása felől gondoskodik és rendet szab, és így külső-belső birtokát határozása által igazgatja. 11. A magvaszakadt polgároknak javaiban örökösödik. 8. rendszabás. A város gazdaságának folytatásáról Hogy ezen városi közönségnek több ágakra kiterjedő gazdálkodása pontosan és sikeresen véghezvitethessen és jövedelme beszedettethessen, a választott közönség által többrendbeli számadó hivatalok vannak rendeltetve. Ezen számadó hivatalok a választott közönség határozásai és kezükhöz adott instrukciójuk szerint kötelesek a kárnak és költségnek megtérítésén kívül a környülállásokhoz alkalmaztatott pénzbeli büntetés s hivatalából tett elmozdítás terhe alatt hivatalukat és számadásukat véghezvinni. Ilyetén számadó hivatal többek között a perceptori hivatal, amely minden kiadásokat és bevételeket dokumentumok mellett tesz, s azok által számol, a borinspector és borbírói hivatal, akik a választott közönség által előre meghatározott áron a polgároktól vásárlóit borokról és gyümölcsből, borseprőböl s törkölyből főzött pálinkákról, valamint ugyancsak azon közönség által a liferánssal és a város serházában készíttetett s a város kocsmái számára általvett pálinkáról, a malominspector és malombírói hivatal, mely a malomvám életről, a városgazdái szolgálat, amely a városnak ingó javairól, termesztményeiről s forspontozásukról, a szőlők és kertek inspectoral, akik a szőlőkre és kertekre tett repartitiókról minden esztendőnek végével, a kocsmárosi szolgálat, mely a haszonnal kimért italokra nézve minden fertály esztendőben számot adni tartozik. Melyre nézve először, beállván a számvevésnek rendes ideje, azonnal összeül a választott közönség által kinevezett hat személyből, a város fiscalisából és nótáriusból álló számvevői deputatio, mely előtt a számadó azonnal számot ád. Másodszor a számvevő deputatio bevégezvén munkáját, a számadás azonnal a rationum exactornak általadódik, aki is szorosan megkívánván a dokumentumokat, a számadást megvizsgálja és azt a választott közönségnek summarie bejelenti, s azon esetben, hogyha a számadó ellen semmi kifogás nem találtatik, a választott közönség által a számadó absolváltatik. Hogyha pedig: harmadszor a számadó akkoron mindjárt nem számolhatna, s ennek elfogadható okát adja, neki egy hónapi idő engedtetik, mely idő múlta után is, hogyha számot adni nem tudna, bejelentvén azt a választott közönségnek, ott számadásbeli tartozásában elmarasztaltatik. Ellenben negyedszer a számvevő deputatio is köteles a számadótól három hónap alatt számot vetni, máskülönben, hogyha a számadó sürgette számvételét, a választott közönség előtt maga feloldoztatását kívánhatja. Ötödször, ha a számvevő deputatio és rationum exactor a számadásban terhelő észrevételeket találna, azt először is a számadóval közli, s kihallgatván őt, feleletjével egyetemben írásba foglalva a választott közönségnek bejelenti. Egyébaránt hatodszor senki addig számadó hivatalát el nem kezdheti, míg csak a választott közönség által kiküldendő deputatio által a kezéhez tartozó ingó javakat nem inventa Itatja. Midőn pedig az olyan végső számadását bevégzi, mindaddig tökéletesen fel nem oldoztathatik számadása alól, míglen csak az inventatio szerint által vett ingó javakat nem resignálja vagy azokról nem számol.
