Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)

Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)

Hetedszer, aki számadásából kisülendő vagy teljességgel számot nem adhatóságából eredő tartozását le nem fizeti, az olyatén a számvétel és elmarasztalás után egy hónapnak elmúltával a számadónak javaiból a város bírája is magához vett deputatio által elégtétel szereztetik. Mely esetben hogyha a foglalásra kiküldött biztosság kétszer is napoknál tovább is halogatná kiküldetésének teljesítését, ezen esetben s időhatár után a summának törvényes interesét is a városnak megtéríteni azon biztosság köteles. Egyébaránt nyolcadszor a kocsmabeli italoknak, úgy a malombeli váméletnek és minden, a választott közönség által áruba bocsátott jónak ára, a város épületeinek s javainak árendája, a választott közönség vagy annak avégett különösen megbízott kiküldöttsége által határozódhatik meg. 9. rendszabás. A közhasznok és terhek viseléséről Minthogy egy társaságban való összeállásnak fő célja az, hogy annak tagjainak személyeikre és vagyonaikra nézve bátorság szereztessen, és a közjó, közboldogulás előmozdíttasson, ez okért a társaság is méltán és szoroson megkívánja annak egyes tagjaitól először, hogy egyik társaság tagja a másikát sem személyében, sem vagyonában, birtokában ne háborgassa, ne erőszakoskodjon. Továbbá másodszor, hogy az egész közönségnek, melynek ö is tagja, közjava ellen se nyilván, se titkon ne törekedjen, sőt inkább azt előmozdítani igyekezzen, és harmadszor hogy ezen céloknak elérésére közösen megkívántató segedelmét meg ne tagadja. A másképpen cselekvők egyáltaljában érdemetlenek lévén a társaság által szerzett jótéteményeknek bírására és a társaság kebelében való további maradásra. Ezen városnak polgárai is, minthogy a közjövedelmekben, közhasznokban részt vesznek, amilyenek példának okáért a regale beneficiumoknak és más közjövedelmeknek közjóra való fordítása, a határbeli bor- és gyümölcspálinkának a város által való bevásárlása, a fekvő javaknak polgári jussal való bírása és használása, az erdőbeli fának s határbeli, úgy azon kívül való zálogos vagy árendális földeknek kiosztása, legeltetés s a marháknak pusztákra való kiadhatása s több afféle. Következik, hogy minden polgár minden különbség nélkül, akár nemes, akár nemtelen légyen, tartozik a város kebelében, határaiban s azon kívül lévő városi zálogos vagy árendális földekben találtató birtokától és haszonvételétől proportione a város közmegegyezésével hozott határozása, avagy a contractus tartalékja szerint háramló terheket és szolgálatokat viselni és teljesíteni. A lakosok is, amennyiben a közjóban részt vesznek, annyiban proportione terhet viselni is kötelesek innen, ha valaki a birtoka vagy haszonvételei után járó terheket viselni, szolgálatot tenni, az azok eránt közakarattal megszabott rendszabásnak engedelmeskedni nem akarna, a város közjavai ellen akármiképpen törekedne vagy polgártársait birtokukban erőszakosan s minden ok nélkül háborgatná, az ilyetén személy a választott közönségnek kívánságára első ízben vagy személyesen a választott közönség eleibe felhívattatván, szóval, vagy pedig a fő- és vicebíráknak neveikre készült és általuk aláírott s város esküdt embere által kiadandó bírói intölevéllel megintetik, és ha az nemes személy, a tekintetes vármegyének e tárgyban kiadott határozása szerint, ha pedig nemtelen, a környülállások szerint megbüntettetik. Mely bírói intésnek és büntetésnek hogyha semmi sikere és kívánt következése nem lenne, ezen esetben a megintetett személy a tanács eleibe a most körülírt módon a város fiscalisa által törvénybe idéztetik, és kihallgatván mindenesetre őt, ha a környülállás úgy hozza magával, az általa teljesítetlen szolgálat s teher és okozott kárköltség iránt elmarasztaltatik, s ellene executio határoztatik.