Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)

Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)

Melynek elkerülésére másodszor minden fertály esztendei számadáskor főbíró úr által kinevezendő deputatio fogja a város borait megvizsgálni, és a harmadik számadáskor, szeptembernek elején kiküldendő deputatio határozhatja el egyedül, mennyi bort kellessen még a város számára bévásárlani. Hogy büdös bornak kimérettetése elkerültethessen, kötelesek a borbírák a borokat minekelőtte a kocsmárosoknak általadnák, megkóstolni, és ha a bort ekkoron büdösnek lenni találnák, tartoznak azt azonnal a tulajdonosának visszaküldeni. A kocsmárosok büdös borokat a borbíráktól általvenni tiltatnak, melyet hogyha mégis megtennének s büdös bort mérnének ki, két conventiós forintig büntettessenek. A borbírák tartoznak a hordókat kiverés után a város bodnárja által s a város talyigáján a tulajdonosoknak házaikhoz küldeni. Máskülönben ezt nem cselekedvén, hogyha üres hordókat kap, azon hordónak árát a borbírák fognak tartozni megfizetni. A város borai vizsgálására küldendő deputatiót egyedül a város főbírája nevezheti ki, különben annak nem fog az tekintethetni. A seprőre nézve is visszaélések ne történhessenek, ennek utána egy cseber bor után nem több mint tizenöt, No. 15 seprő acceptáltatik. 129. „Szabad Nyíregyháza városának rendszabásai"

81 1826. [?] V. A. 101/h. 39/39. 1826:3. Bevezetés Az embereknek természetükben fundálódik az, hogy bármely kisebb s nagyobb társaságba álljanak öszve, csupán bizonyos rendszabásoknak és törvényeknek megtartásában kereshetik és lelhetik belső fennmaradásukat. Mert e célra, úgymint a köz- és önnön boldogság feltalálása végett egy társaságba öszvegyült, de azonban indulatokkal, balvélekedésekkel s ösztönökkel felruházott tagjai a társaságnak sokkal gyarlóbbak, mintsem hogy társaságbeli fő céljuknak elérésére mindenkoron a legjobb módot maguktól általlátnák és választanák, s ki-ki közülük cselekedeteiket a legjobb s kellőbb módhoz tántoríthatatlanul ragaszkodva intenék. Szükséges volt tehát eleitől fogva a társaság gyarló polgárainak cselekedeteit tiszta önnön meggyőzésükből és lelkiösmeretböl folyó, s a közokosság által helybenhagyatott törvények korlátai közé szorítani. Ezen Nyíregyháza városát formáló polgári társaságnak cselekedeteit kormányozó afféle ország törvényei irányában állapított szokások és statútumok még mindekkoráig sem levén rendes formában foglalva, azt most rendbe szedni annál is inkább szükséges vala, minthogy ezen közönség a méltóságos földesuraságokkal bizonyos örökösen kötelező egyezségek mellett kormányoztattak, nevezetesen 1753. május 16-án költ pátenslevélnél fogva öszvegyülekezett és 1754. június 18-án és 1757. április 20-án költ örökös contractusoknál fogva

82 pedig állandóul meg is ülepedett, és ezen környülállásokban kötött, s rész szerint méltóságos földesuraságokat egymás 1 A rendszabás a megváltakozott város igazgatásának, életének irányítására készült tervezet, amelyet ebben a formában a vármegye nemesi közgyűlése nem hagyott jóvá, hanem változtatásokat javasolt. A módosítások azonban sértették a város nem nemes lakóinak szokásjogait, akik ezért e statútum elfogadásáért kérelemmel fordultak a Helytartótanácshoz. A Helytartótanács azonban hiába utasította Szabolcs megyét a városi rendszabás elfogadására. A város és a megye közötti konfliktus 1837-ig húzódott, amikor V. Ferdinánd privilégiumlevele rögzítette Nyíregyháza privilégiait mezőváros életének és igazgatásának rendszabásait. Utalás Károlyi Ferenc 1753-ban kelt telepítési pátensére, valamint a Károlyi és Palocsayné között létrejött, a betelepülök szolgáltatásait gazdálkodását meghatározó szerződésekre. S 6