Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
között viszonosan, rész szerint pedig a méltóságos földesuraságokat és polgárokat érdeklő kötelező egyezségek szerint. A határ soha a földesuraságok között fel nem osztathatott, söt az egész határ a polgárok birodalmába engedtetvén által, abban a méltóságos földesuraságok legkisebb majorságot sem üzhettenek, a polgároknak akaratjuk és megegyezésük nélkül semminemű idegent közükbe nem telepíthettek, maguk a polgárok semmi robottal nem terheltethettek, hanem azokat és a regale beneficiumok jövedelmeit mindenkoron árendában bírhatták, innen a polgárok között a fekvő javaknak szabad eladás-vevését a földesuraságok, mindamellett is, hogy azt jól tudták, soha nem ellenzettek, sőt abban megegyeztenek, s azt nyilván megerősítették, és így, minthogy már csak ezekből is világosan kitetszene az, hogy ezen város polgárainak állapotja eleitől fogva különböző lévén a jobbágyok állapotától, a hármas törvény 3. részének 30. cikkelye ezen polgárokra nézve soha sem vala alkalmaztatható, hanem eleitől fogva bizonyos rendszabások, egyezségek és statútumok szerint igazgattattak mindekkoráig. Mostanában pediglen, midőn már minden földesúri jussuk alól felszabadítva lévén a polgárok, valamint azon városi köztársaság együttvéve maga foglalja el a földesúri jussokat, úgy a polgároknak ezen rendszabások, egyezségek és statútumok szerint való kormányzása is az elöljáróknak szoros kötelességébejött. Minthogy pedig valamint minden törvények, úgy az egyezség, szokások és statútumok is a polgároknak vagy személyeiket, vagy birtokait, vagy pedig cselekedeteiket érdeklik — ez okért ezen statútumok és rendszabások is három részekre osztatnak fel, éspedig az: /. rész A polgárokról s azoknak polgári állapotáról, kormányoztatásuk módjáról, gazdaságuk folytatásáról, közhasznok és terhek viseléséről és a polgárosításról 1. rendszabás. A polgároknak polgári állapotáról Ezen város közönsége áll először polgárokból, másodszor lakosokból és harmadszor zsellérekből. A polgároknak másokat kirekesztő nevezetesebb személyes jussaik ezek, úgymint: 1. Mindennemű, a város határán lévő fekvő javakat szabadon vehetnek, bírhatnak és eladhatnak. 2. A városhatárbeli szőlőkből és gyümölcsöskertekböl polgárok által termesztett italoknak a közönség számára és szükségéhez képest idegenek előtt való megvételére a város köteles. 3. A határbeli erdő és pascuum, úgy a határon kívül lévő puszták haszonvételeiben részt vesznek. 4. Fő- és vicebírót a candidált személyek közül tetszésük szerint választanak, s igen fontos esetekben plenipotentiariust vallanak. 5. Annak megszabott rendi szerint mindennemű hivatalokra és szolgálatokra egyedül ők választathatnak. 6. Ezentúl a váltság lefizetése után senkinek semminemű censussal nem tartoznak. 7. A városban sem heti-, sem országos vásárok alkalmatosságával helypénzt nem adnak. A lakosoknak a most említett polgári jussoktól és akármiféle marhák tartásától való kirekesztésekkel csupán a város kebelében lévő lakóháznak váltságlefizetése mellett való vétele és bírása, a zselléreknek pedig, mint semmivel sem bíró személyeknek, csupán zsellérpénz mellett a város kebelében való tartózkodásuk engedtetik.
