Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
melyek régenten hasznosak vagy tán szükségesek is valának, az idő és környülállás változásai miatt már a mai időkben nem alkalmatosak, nem előmenetelesek valának. Ilyen változást kívánó tárgynak találtatott pedig ezen városi öszvegyülekezetben név szerint a városi konyhának eltöröltetése, s annak következéséül az azon konyháról élelmeskedő hivatal- vagy szolgálatbeli személyek fizetéseinek inkább leendő feljebb emeltetése, és a városi belsőbb és szorosabb gazdálkodásnakjobb folytathatása, számbavétethetése, de egyszersmind a mostani időkben, kivált a városbírói hivatal rendkívül lett terhesedés voltának künnyebbítése végett a városgazda hivatallal néminemüképp segítségül öszveköttetendő városi commissariusi hivatalnak felállíttatása. Mert jóllehet, a régibb időkben, amidőn ti. ezelőtt mintegy 65 esztendőkkel ezen Nyíregyháza városa kezdett volt lenni, 48 a köz városi konyhának felállíttatása hasznos, sőt szükségesképp megkívántató vaía (amint ezt az 1792. március 26-án tartatott tekintetes úriszék végzése is bizonyítani látszik), mindazáltal az akkoron annak felállíttatását javasló okok, kivált ezen mostani, egész Európában nagy változást szülő időkben, rész szerint már elenyészvén, rész szerint pedig egészen más környülállások alá esvén, éppen az ellenkezőt, azaz annak eltöröltetését, legalább azon mondás szerint: omnia probate, optima tenete 49 annak eltöröltetése próbatételét javaslották. Olyatén városi konyhatartást javasló okok valának példának okáért a többiek közölt régenten: 1. Minthogy a lakosok, tehát a hivatal- és szolgálatbeli személyek is, csaknem mindnyájan földmívelők lévén, minthogy eszerint külső gazdaságokat leginkább csak hitvestársaik által folytathatták, annálfogva nem lévén, aki a házaiknál az ételeket elkészíthette volna, következésképp arról a városnak szükség volt gondoskodni. Szükséges volt 2. a méltóságos földesuraság utazó tisztjeire nézve, akiknek is ezen város az örökös contractus értelméhez képest bár akármely gyakorízben és véletlenül jöttek légyen is, mindenkor illendő ételbeli felszolgálással tartozott. De némely tekintetekből előmeneteles is volt, mert 3. még az akkori időkben az utazó személyek számára semminemű fogadásokra s felszolgálásokra alkalmatos rendszabások nem lévén, annálfogva sok külső s belső vármegyebeli személyek részt vévén ezen városi ebédben, így e kis szíves kedveskedés által a lakosok maguknak hasznos ösmeretséget szereztek. 4. A még akkoriban kevés számú lakosoknak ebbeli öszvejövetelek s barátságos és hivatalokkal öszvekölött ebédjük által nemcsak ösmeretségek, barátságok szorosabban köttettek öszve, s gondolkozásuk módja egyformább folyást vett vala, de egyszersmind az élclembeli tárgyak is olcsóbb s csaknem becstelenek lévén, ezen konyhát a város könnyű költséggel fel is tarthatta, s ezen konyha tekintetéből hivatal- és szolgálatbeli személyeket is könnyebben tarthatott. Ellenben e mostani környülállásokban azon városi konyhának eltöröltetését javaslották: Először, minthogy már több esztendők által, de kivált a múlt, 1817. esztendőben (amidőn az életnek és italnak ára rendkívül felment) nyilvánosan tapasztaltatott, hogy azon városi konyha alig hihető számos ezer rénes forintokba bekerült légyen a városnak. Másodszor, minthogy a méltóságos földesuraság tisztjei azon városi asztallal nemigen elégedvén, mindemellett is más költséges s alkalmatlan módon volt kénytelen a város abbeli contractualis kötelességének eleget tenni, sőt már legközelebb ugyané tárgy végett egészen más intézetek tétettetvén, e részben a városi konyhatartásnak oka valamint abban is elenyészik. Harmadszor, hogy már mostanában a városnak lakosai nemcsak nagyon megszaporodtak, sőt civilizáltabbak is lévén, olyatén személyek is választathatnak hivatalt viselőkké, akiknek vagy éppen semmi, vagy másképp is vihető külső gazdaságuk lévén, s tulajdon házaiknál minden esetben megtalálhatják az illő, készített ételeket s a város konyhájára nem szorultak. Utalás az 1753-54-es újratelepítésre. Mindeneket megpróbáljatok, amelyik jó, megtartsátok.
