Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
Negyedszer, minthogy már mostanában nemcsak jobban rendbe szedett vendégfogadók, de egész Európa nagyobb városainak példamutatása szerint ezen városban kávéház is felnyittatván, az utazóknak nem volna okuk a város konyhájához, asztalához szorulni, s attól maguktól is elmaradnának. Ötödször idejárul, hogy az ilyetén városi asztalok semminemű városokban nem gyakoroltatván, magában is helytelennek látszik, hogy egy városnak háza ebédlőházzá fordíttasson, kivált amidőn annak fenntartásának egy nevezetes része a szegény adófizető népnek terhével történik. Végre hatodszor okvetetlen szükségesnek tette annak eltöröltetését az, hogy ezen városi konyha, s arra teendő mindennapi különböző kiadások már magában is egy teher lévén, egyszersmind ezáltal a városnak belsőbb gazdálkodása olyan környülállások közé jött, mely szerint azokat számba venni s azokról számolni vagy csaknem lehetetlen, vagy legalább igen bizonytalan s tökéletlen módon volt lehetséges. Mely előhozott nevezetesebb okoknál fogva közakarattal meghatároztatott, hogy a városi konyha ezúttal végképpen eltöröltessen, és hogy eszerint a város gazdájának terhe egy nagy részben elenyészvén, ennek utána a város gazdájának befolyó segítéségével egy olyatén városi commissariusi hivatal állíttasson fel, mely a várost illető minden hivatalbeli környülállásokat hitelesen feljegyezvén, egyszersmind minden városi kiadásokról és bevételekről annak idejében szorosan számoljon, mely városi commissariusi hivatalnak mivolta környülállásosan a következendőkben foglaltatott, úgymint: A városi commissariusi hivatal már természet szerint, de a város közönsége meghagyása szerint is a városgazdái szolgálattal öszveköttetve s egymástól el nem választható lévén, következik, hogy a város gazdája különösen minden gazdasági környülállásokra, amilyenek példának okáért a város épületeinek gondviselése, a város lovaira való felvigyázás, szerszámoknak beszerzése, reparáltatása, és számos ilyenekre szemesen felvigyázván s azokról gondoskodván, a város gazdája azokat annak rendi szerint bejelenteni s végrehajtani, a város commissariusa pedig azokat szorgalmatosan feljegyezni fogja. 1. Nevezetesen pedig egy különös, rubrikáit lajstromot készítvén magának, abban minden külső s belső forspontokat, úgymint vármegyebeli tiszt urakat, külső vármegyebeli utazó urakat, uradalmi tiszteket, katonák stationális utazásaikat környülállásosan, azaz kicsoda, honnan való s micsoda hivatalú, honnan, hova, hány lóval s ki lovával utazik, pénzben fizetett-e avagy csak quietált s micsoda nap, fel fogja jegyezni. Azon megjegyzéssel, hogy amennyire lehet, iparkodni fog, hogy az ilyetén alkalmatossággal előre megtudhassa azt, ha vajon a magát jelentő személy valóban az legyen-e, aminek magát mondja, példának okáért valóban a méltóságos uraság tisztje légyen-é? 2. Szintúgy a vízhordásra, faszolásra, 50 őrlésre nézve, szorosan prothocollumot fog vinni, s szintúgy fel fogja jegyezni, hogy kicsoda, mikor, mennyit és kinek őrlött vagy hordott vizet. Nevezetesen pedig a) az őrlésre nézve vigyázzon arra, hogy az adófizető népnek azon kevés őrléspénze is el ne vesszen. Továbbá b) az őrlés iránt megkívántató quietantiát mindenkor a katonatisztektől fogja kikérni. Minthogy pedig c) a katonák minden hónapban kétszer szoktak faszolni, ekkor azon szekereknek mennyisége felől, amelyek arra szükségeseknek fognak látszódni, előre a gazdáknak hírül adni s azokat elkészíteni fogja. Mivel pedig ezen városban sok MJ faszolás: kincstári anyagot, élelmiszert vételezés
