Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)

Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)

A város lakosait orvosi segedelem iránt célirányos provisióval ellátni a közönség mindenkor szívén viselte, s ámbátor e részben a pénztárt e jelen időben megkímélhetni óhajtotta és reményiette is. Amennyiben azonban ahhoz, hogy orvosok minden fizetés nélkül maguktól jöjjenek ide, huzamos ideig való várakozás után is reménysége nem lehet, a feladás pedig oly fontos érdekű, hogy a provisio bizonytalan időre nem halasztathatik, s akkor, midőn mindnyájunk egészségének, sőt életének is fenn- és megtartása forog kérdésben, eszközül természetesen a pénztár is használtathatik. Ez okokra való nézve egy orvosdoktornak és egy seborvosnak a város pénztárából leendő tartatása oly móddal határoztatik, hogy úgy az orvosdoktor, mint a seborvos szorosan köteleztessenek állandóul a belső városban tartózkodni, egyedül 12 órányi időre, de ennyi időre is mindenkor a közönség elnökénél eleve teendő jelentés után és csak a másik orvosnak idehaza maradása feltétele alatt engedtetvén meg a belső városon kívül való eltávozás. Továbbá, hogy az orvosok által a lakosoktól semmi különös fizetések nem kívántathatván, egyedül az önkénti ajánlatoknak elfogadhatása engedtetik meg, mely orvosok számára esztendőnkénti fizetésül és ugyan az orvosdoktor számára készpénzben háromszáz pengő forintot, deputátumban 6 köböl búza, 12 köböl gabona és 4 öl tűzifa, szállásbér fejében 40 pengő forintok, a seborvos részére pedig készpénzben 150 pengő forintok, deputátumban 10 köböl gabona, 4 köböl búza, 2 öl tűzifa, szállásbér fejében 20 pengő forintok állapíttatván. Orvosdoktornak Karlovszky Lajos úr, seborvosnak pedig Takátsy Alajos úr oly móddal neveztetnek, hogy amennyiben a közönségnek practicus orvosra vagyon szüksége, Karlovszky Lajos úr elébb Bécsben, az ispotályok mellett egy egész esztendőt töltsön orvosi gyakorlatokban, melynek teljesítésére a szükséges költségeket is kész részére a közönség előre fizetni oly feltétel alatt, hogy magát a visszajövételre kötelezze, s a felveendő summától a meghatározott egész esztendei gyakorlatbeli visszatérés idejétől járulandó esztendei fizetéséből évenként egyszáz pengő forintok bent hagyatván, a felveendő summa ekképpen visszafizettessen. Ezen végzés a kinevezetteknek felszólítása és vélek való közlése végett nemzetes elnök uraknak oly utasítás mellett rendeltetvén kiadatni, hogy a kinevezettektöl mindenesetre írásbeli kinyilatkoztatást kérjenek, és jelentésűket adják be. 284. Az adózás alól mentesítettekről 1836. február 19. V. A. 102/a. 7/87. No. 4542. Bok Mihály és Duris János húsvágó legények azon okoknál fogva, minthogy sem ingatlan vagyonaik nincsenek, sem a város jótéteményeivel nem élnek, de személyök és szolgalatjuk által le vannak kötelezve, a reájok rovott és azután rovandó főadózás alól magokat felmentetni kérik. Lévén ezen tekintetben határozás hozattatva, hogy egyedül azon legények, kik a gazda házánál állandóul nem tartózkodnak, vele együtt egy kenyéren nincsenek és nem nőtelen állapotúak, vettetnek a fóadó alá. Ha eszerint a folyamodók ezen osztályzatba tartoznak, a reájuk rovott és rovandó adózás alól fel nem mentethetnek, egyébiránt amenynyiben a hatvan esztendőkhöz közeledő öreg férfiszemélyek is a hatvanadik esztendőknek meghaladása előtt magokat is a főadózás alól felmentemi kívánják, jövendőre nézve meghatároztatik, hogy valamint eddig, úgy ezután is a főtől való adózás terhe alatt lévő zsellérek és gazdák csak ha az összeíráskor már meghaladott hatvan esztendős korukat bebizonyítják, lesznek a főportio fizetése alól felmentendők.