Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
ÉLETMÓD
5. Az avassági 360 magyarok és románok öltözködési szokásai (1900) A férfiak bajszukat nyírják, mi talán az oláhoktól ragadt rájuk. Nyáron gatyaszárban s mellényben járnak, télen posztónadrágban, kurta gubában, ünnepen subában 361 . Az aszszonyok viselete egyszerű. A feltűnő színeket nem szeretik. Télen az asszony gubát vagy fekete ujjas kabátot ölt magára. Csinosabban öltözködik a kőszegremetei fehérnép, mert a leányok és menyecskék már tarka selyemkendőt, piros kötőt, sötétkék nagyszemü babos vagy virágos szoknyát és bársonyos pruszlikot is kedvelik, s azon vannak, hogy túltegyen egyik a másikon a csinos ruházkodásban. A jómódú férfinépség hétköznap csizmában, gatyaszárban, mellényben jár, vasárnap fekete ünneplőjét veszi magára, tudniillik magyar nadrágot, pitykés mellényt, ujjast, de télen itt is a guba a kedvelt felsőruha. * Ruházatuk eléggé csinos, de nem oly festői, mint más honi oláhnál. A férfiak ruházata durva vászonból otthon szőtt köldökig érő ing, melynek nyaka és kézelője pirossal ki van varrva, bő szárú, térden alul érő gatya s halina362 vagy gyapjúnadrág. Azután a gyapjúból készült kurta guba, a suman, melyet télen-nyáron panyókára vállukra vetve viselnek, s a vászonszatyor vagy vállukon átvetett bőrtarisznya, melyet már kétévesen vetnek a nyakába. Azért mondják, hogy az avasi oláh tarisznyával születik. E nélkül egy tapodtat sem tesz ki a házból. Hosszabb útra bőrtüszőt köt derekára. Ebben tartja gyújtóját, pipáját, pénzét, bicskáját stb. Lábukon fekete zsinórral lábikrájukra erősített bocskort, fejükön kis kerek bokrétás kalapot viselnek. Az asszonyok szintén rövid pendelyt viselnek, melynek bő ujjas vállai, eleje és kézelője szép kockásán feketén, kékkel és pirossal ki van varrva. Azután vászon alsószoknyát s arra, midőn templomba mennek, virágos kartonszoknyát vesznek, lábukra pedig csizmát húznak. A kartonszoknyán, selyemkendőn és csizmán kívül a többi ruhanemű mind odahaza készül. 6. Az avassági magyarok és románok társas élete a századfordulón Az avassági magyar csöndes, higgadt természetű, de kikötni nem tanácsos vele, mert büszke, rátartós, majdnem exclusiv magyarságára, vagyonára s vallására. Papját nagyra becsüli, hallgat a szavára, kivált, ha ékes szavú a templomban és fehérasztalnál, és hoz0 Szatmár megye lakosságának egyharmadát a XX. század elején a románok alkották. A megye keleti és délkeleti részén az Avas-, illetve a Bükk-hegységben tömbökben éltek. Az Avasság népének 12 %-a volt magyar, 9 %-a zsidó, a többi pedig román. A magyarok a 16 avassági település közül csak Avasújvárosban, Kőszegremetén és Vámfaluban éltek nagyobb számban. ' suba: gyapjas, juhbörből készült ujjatlan, hosszú, palástszerü bunda, nyáron szőrével kifelé, télen befelé fordítva viselték 2 halina: durva gyapjúból készült szürposztó
