Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

renda volt, amelynek törzsét meghagyták teljes vastagságában, s a sarkát úgy állították be, hogy a vastag tönkő, mint a kétszárú mérleg egyik ága egyensúlyozott, de ha a kaput nyitották, ki is kanyarodott a gyalogjáróra, keresztben. Ez a szokás, mióta drága a fa, megy a divatból kifelé. Ma léckerítést s léckaput állítanak. 14. Tiszaháti parasztház 2. Avassági románlakta falvak (1828, 1900) [Bikszád, 1828.] Fekszik ezen helység a megyének Avas nevezetű részében, a megyét szomszéd nemes Máramaros vármegyétől elválasztó Magura nevű nagy bükkös hegynek déli és napnyugati lábainál, hegyes-völgyes vidékben. A helység utcákra felosztva nincsen, hanem a házak a hegy oldalában és a völgyekben temérdek földön szerteszét elszórva vágynak. [1900] A letelepülés módja az Avasságban kétféle: a falvakat vagy az utak hosszában építik, minek következtében minden falunak van egy főbejárata és egy főkijárata; a földek pedig az útnak két oldalán terülnek, vagy pedig minden gazda lakóházát földje vagy legelője közelében építi, amiért széjjelszórt faluk keletkeznek...