Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
TERMÉSZETI KÖRNYEZET
Olyan világ volt, hogy mink enyhe télben fáztunk! Hideg télben volt nádlás, volt égererdő, onnan annyi fát vághattunk, amennyit akartunk, szabad határ volt. Tüzeltünk rekettyével is, és fontunk abbul sövényt, meg kosarat. (Harsányi Lajos, 85 éves, Tyúkod) Enyhe télben szó se lehetett arrúl, hogy az ember fát hozhasson az égresbül. Aki itt ügyes volt, megunhatta a húst enni. Vadkacsa, vadliba, gyöngyvér, nyúl, őz, hal, főként csík vót bőviben. Ami nem vót, az a kenyér vót. (Ecsed, Szűcs Lajos, 91 éves) Olyan világ volt itt, hogy télen az ócska temetőnél az árokban annyi volt a hal, hogy kosárral szedtük. Leginkább potykák voltak. (Csatári Károly, Ököritó, 78 éves) Az én nagyapáin bevitt Debrecenbe egy szekér nádat, és eladta az egészet egy búzakenyérért. Olyan világ volt, hogy búza itt nem volt, így hát liszt sem volt, kenyér sem volt. Szaunáiról jöttek hetenként kétszer kenyérsütögető asszonyok, 5-6 kilós kenyereket hoztak, cseréltek csíkért, halért. (Jakab Zsigmond, 91 éves, Kocsord) Olyan világ volt, hogy egy telekalja (66 köblös föld), mégis nem termett rajta 5-6 zsák búzánál több, a többi része a fődnek nagyobbrészt rét volt. (Belényesy Zsuzsanna, 91 éves) Leszúrtam áradáskor a nádat egy méterre a telek aljában mán felszívhattam a vizet. Magáiul nem jött fel, mint az artézi kútból, de felszívni fel lehetett. (Ecsed, Rezsoly János, 61 éves) A sima lápon, ha lyukat vágott az ember, feljött a víz a lápföld alól. (Nagy Móric, 81 éves, Tyúkod) Az „ölyvös ódaion" csinálgattak kapásnövénynek valami kis mívelhető fődet. Tavaszra olyan vizes volt a talaj, hogy csak kihúzta a tengeritövet a fődbül, abba a gödörbe vetette bele a magot. De megérhette, hogy pár hét múlva szárközépig ért ott mán a víz. (Ecsed, Sarkadi Elek, 87 éves) Ennyi is elég talán arra, hogy fogalmat alkothassunk magunknak arról a küzdelmes életről, amit az Ecsedi-láp környékén folytattak és éltek a lakosok. 4. Az örökös vizek közt lebegő Beszterec 61 ,,Egykor egy utcából álló lápi kisközség volt a Rétköz 52 kellős közepén, hova nyáron is ritkán lehetett száraz lábbal bemenni. Fényes Elek Geographiai Szótára szerint a határ 3000 hold területéből 500 hold volt száraz, ebből is csak 366 hold művelhető, az ún. szigetek. Szántóföldje azonban 5-6 gazdáé volt, s így a lakosság föld nélkül nyomorgóit. Ezeket a szántható helyeket nem kellett trágyázni. Faekével szántottak, amit, valamint egyéb szerszámot, csónakon szál6U Kiss Lajos (1881-1965) néprajzkutató, régész, művészettörténész. 1912-ben a nyíregyházi Jósa András Múzeum dolgozója, majd 1925-től igazgatója. Ez az idézet a Régi Rétköz c. munkájából való. Beszterec községben 1921-ben végezte a gyűjtőmunkát. bl Rétköz: Szabolcs megye egyik tájegysége, területe 142 444 kat. hold, 29 település tartozott hozzá
