Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
ÉLETMÓD
9. A paraszti kultúra változása a századfordulón ... a félvak magyarnak is meg kell látnia, hogy a mi népünknek mit hoz a kultúra: Ecsediláp lecsapolást, vagyis a piszkos szegény életnek végét —, óh nem azzal, hogy a félfilléreket hozó földnek az értékét s a jövedelmét százszorosra emelte, hanem azzal, hogy a filléreket is elvette a szájából s ráeszméltette a népet, hogy itt nem lehet megélnie, a fölös nép menjen Amerikába. A falu szélén futó vasúton! amelynek alig van egyéb haszna, mert az ugyan nem haszon Pál Estánnak, hogy ma vasúton megy Ököritóról Györtelekre; nem haszon, hanem tíz krajcár pénzkidobás. És kultúra hozta, a kultúra a táncrendet. Ez a nyomtatott papírlap jelzi legtisztábban, mi történt hát a néppel? Az, hogy bizonyos kultúrigényekre tett szert, de semmi kultúrmunka képességre. A föld jövedelmét semmivel sem tudták növelni, de a személyi kiadások horribilis módon felszöktek. Nem faekével szántanak ugyan, de nem haladnak egy lépést sem Hollandia földmüvelése felé. A maguk szőtte vászonruhából ellenben kivetkeznek, s anyagi képességeiket messze meghaladó módon ruházkodnak. Jön a divat, itt is van a nyakukon s megtanítja őket a fényűzésre, közel hozza a várost, ahol a legújabb divatú blúzokat lehet varratni; ellenben nem hoz semmiféle piacot; kénytelenek ma is búzát termelni, meg tengerit s egy kevés árpát, s álmodni sem tudnak róla, hogy lehetne a kiszipolyozott öreg földnek jobban kiszedni a zsírját. Mit hozott hát a kultúra? Azt hogy a régi halász, pásztor, tehetetlen szegény földtúró parasztnép világába nem hozott reális hasznot, de hozott morális kárt. Ma nagyobb divat ezekben a falvakban a durvaság, a szívtelenség, a komiszság, mint bármikor is volt; ma, aki valamit ad magára, hetyke és kemény és az Istennel se törődik! Mert ő az első a világon!... Mi is történt Ököritón? A szomszéd falvakban már van rezesbanda, na hát lesz nekik is! De olyan, hogy olyan nincs több a megyében. És neki a falunak, neki a környéknek, fel kell hajtani a népet, itt legyen mindenki húsvét vasárnapján! mert olyan bált kell csinálni, amilyen még nem volt! 3 " Azért is kell vasárnapra tenni, ünnep első napjára, ami eddig rettenetes szentségtörés lett volna! táncolni! ünnep első napján! De mit! ott egye a fene a papokat, ahun egy kicsírázott, szakadjon rájuk az ég, meg egy darab Isten! Ez a tónus az, ami az egész életükben uralkodik... 10. Az alkoholfogyasztás következményei Szatmár megyében a századfordulón A pálinkaivás legnagyobb mértékben a hegyvidéki járásokban, ezek között különösen a Nagysomkúti járásban és Nagybánya város vidékén van elterjedve. A Nagysomkúti járásban Nagynyíresen 1400 lakosnak 7 pálinkamérése van, minden 200 lélekre egy. Nagysomkúton 2500 lélekszámnak 12 pálinkamérése van. A 11 500 lakosú Nagybánya, 80 000 koronát kap italmérésekből; nyilvános kórházában az utolsó 15 év alatt 72 alkoholos elmezavar fordult elő; a büntettek 95 %-át alkoholista követte el. Orvosi megfigyelés, hogy a Nagysomkúti járásban a pálinkaivás nemcsak szegénnyé, de butává is tet363 A csűrben, ahol 1905-ben a bált tartották, tüz ütött ki, a bent lévők közül 325 fő meghalt, 99 megsebesült.
