Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
ÉLETMÓD
épületeket, ezekből vékony csöveken jutott el a világítógáz rendeltetése helyére. Nyugtató fénye volt, és az égők halk duruzsolása a fülnek kellemes. Már ekkor bevezették a telefont, a szereléseket Svéd bácsi, Svéd Sándornak, a világhírű operaénekesnek az édesapja végezte, illetve irányította. Az íróasztalra volt szerelve az akkori idők modern telefonkészüléke csengőtárcsájával, amely a hívó félnek is csengett, nemcsak a hívottnak. 2. Antal Sándor otthonai Szatmárnémetiben a századelőn 1901. június 20-án születtem08 Szatmárnémeti Kazinczy Ferencről elnevezett utcájában, az 1. szám alatt. Apám, dr. Antal Sándor 109 ügyvéd 28 éves, anyám, Bikfalvy Lenke 18 éves volt akkor. Sarkon épült házunk nagyapám, Antal Dániel 310 , illetve nagyanyám, Bogdánffy Rozália tulajdona volt. Az emelet egyik szárnyán laktak nagyszüleim, másik szárnyán szüleim ötszobás, konyha-kamrás lakásban. Két lépcsőfeljárón lehetett feljutni az udvarról. Az egyik díszesebb volt, és a lépcsők kőből készültek, a másiknak falépcsői voltak. Mindkét lakást vasrácsos, fapadozatú folyosó keretezte, ahogy akkor mondták: „gang". Az előszobából tágas ebédlőbe lépett az ember, az ebédlőből egy még tágasabb szalonba, akkor úgy mondták: a vizitszobába. Ennek két ablaka a Deák térre nyílott és egy a Károlyi közre, akárcsak a többi szobák ablakai. Az ebédlőből ajtó nyílott a nappali szobába, onnan pedig a hálószobába, majd tovább a gyermekszobába (ez addig, amíg a gyerekek nagyobbak lettek, vendégszobául szolgált). A konyhába a gangon keresztül jártak be. Az élelmiszerkamra, a „spájz" ajtaja a konyhából nyílott. A gang végén volt a budi (árnyékszék), potyogó rendszerű. Ugyancsak ott volt egy vasbádogból készített, ún. leöntő, amelyen keresztül került le a háztartás szennyvize a budi termékeivel együtt a pöcegödörbe, amely a kővel kirakott udvar közepén volt ásva és tölgyfa deszkákkal befedve. Ez a leöntő mindig mosogatóiészagot árasztott, bár naponta súrolták. Cselédszoba, fürdőszoba egyik lakásban sem volt. A szakácsnő és a szobalány a konyhában aludt. A gyermekszobában voltak elhelyezve apám legénykori bútorai. A hálószobában 308 Antal Dániel (1901-1972) mezőgazdász, tanár, mezőgazdasági szakíró. 1919-ben érettségizett a szatmárnémeti katolikus gimnáziumban, 1919-1922 között a debreceni Gazdasági Akadémián végzett, mezőgazdász oklevelet szerzett. 1922-től 1929-ig a Szatmári Takarékpénztár Egyesület tisztviselője, az 1930-as években mezőgazdász Berkenyesen, Désen, majd mint az Erdélyi Gazdasági Egyesület előadója gazdatanfolyamokat szervezett. 1944-ben Dés felszabadulása után a helyi közigazgatás vezetője, vicegubernátor. 1945 után részt vállalt a Magyar Népi Szövetség munkájában, dolgozott a bukaresti földmüvelésügyi minisztériumban. 1950-től a kolozsvári Agrártudományi Intézet professzora. 309 Antal Sándor (1873-?) ügyvéd, 1906-tól Szatmár város tiszti főügyésze. Első felesége Bikfalvy Lenke (1883-?), akitől 1913-ban elvált, 1914-ben feleségül vette Banner Editet. 310 Antal Dániel (7-1906) kereskedő, majd kereskedelmi tanácsos. Jogi végzettséget szerzett Lőcsén, 1848-ban nemzetőr. Fontos szerepet játszott Szatmárnémeti gazdasági fejlesztésében: 1869-ben alapító tagja a gőzmalomtársulatnak, a Szatmári Takarékpénztár Egyesületnek, amelynek 1902-1906 között igazgatója. A Szatmárnémetiben 1881-ben alakult Szabadelvű Párt elnöke.
