Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

ÉLETMÓD

gón a kastélyban halt meg. Csurgón temették el is. Attól kezdve, mikor hozzánk került, többé házunkat el nem hagyta. Engem gyönge testalkatom miatt későn fogtak tanulásra, Kovács Károly volt az első nevelőm, segédje pedig Lukics — ezek tanítottak írni, olvasni, számot vetni. Utánuk Vallér vett kezei alá. Hazafias érzésekkel tele szívű, buzgó férfiú, aki a Rákóczy-indulóhoz magyar verses szöveget készített. Ezt: „Isten adj hazánk felett — Tiszta, fénylő, kék eget!" Istentelen rossz vers, de mi megtanultuk, s az induló zenéjére fülhasító gyerekhangon untig énekeltük. Első nevelőm, Kovács Károly, 1853-ban halt meg, a kolera vitte el. — Vallér után Pásztory jött hozzánk Palicsról.

215 Gyula és Viktor bátyáimat ez készítette elő a gimnáziumi 5-ik és 6-ik osztályára, amint akkor az osztrák tanrend megkívánta. Ez tanított volna azután engem is. Hogy e tanítók beszerzésében apámat ki látta el jó tanáccsal, én bizony nem tudom. Azt hiszem, Bártfay László

216 volt, míg élt, ebben a tanácsadó. Nagyon kitűnő és tisztelt férfiú volt Bártfay. Eletének története, mint említettem már, a nemzeti irodalom történetének is egy részét képezheti. Családunknak ilyen országos nevű és tekintélyű tisztviselője sohase volt azelőtt. Azután Pados János kezére kerültem. Ez a Pados nem mindennapi ember volt. Ez a forradalom kezdetén Székesfehérváron a káptalanban volt szentszéki jegyző, káplán és pap. De 1848-ban földhöz vágta a csuhát is, a tollat is, s beállt honvédnek. A háború alatt magasabb tiszti állásra vergődött, s valami különös esetei is lehettek, mert ahelyett, hogy a háború után az osztrákok besorozták volna, haditörvényszék elé állították, el is ítélték, s mint várrabot Josefstadtba

217 vitték. Ott láncra fűzve, vasba verve töltött el valami három-négy évet, míg végre kiszabadult. Első dolga volt Fehérvárra menni s a püspöknél jelentkezni s papi állást kérni. Az akkori püspök Farkas Imre volt, aki tele kétellyel és aggodalommal, a rebellist, az elítéltet, az államfoglyot egyházmegyéjében papi állásba helyezni nem merte. „Pedig én — úgymond Pados — honvédnek is, papnak is fölesküdtem, tehát vagy a generálisom, vagy a püspököm köteles nekem kenyeret adni. A generálisomat már fölakasztották, most hát püspökömhöz fordulok, ezt már csak föl nem akasztják." — Magam se szeretném — felelt a püspök. — Hanem hát édes fiam, hogy én neked papi állást nem adok, az bizonyos. De hogy papi állást mégis kapsz: az is bizonyos. Kocsira ült a püspök, behajtott apámhoz Csurgóra, s apámat rábeszélte, hogy Padost nevezze ki udvari káplánjának s gyerekei nevelőjének. így került mellém házi nevelőnek és tanárnak Pados János, aki amellett a csurgói kastély kápolnájában a miséket is 15 Palics: fürdő Bács-Bodrog vármegyében 216 Bártfay László (1797-1858) 1819-től gróf Károlyi György titkára, ügyvéd, író, irodalomszervező, az MTA levelező tagja. 1819-ben Kisfaludy Károllyal, 1822-ben Kazinczyval, később minden neves íróval — Kölcseyvel, Bajzával, Toldyval, Virág Benedekkel, Vörösmartyval — szoros barátságot köt, pesti háza, estélyei a kor neves, haladó szellemű politikusainak, fiatal és idősebb íróinak kedves találkozóhelye. Házában alapítják meg a Kisfaludy Társaságot. Kitűnő heraldikus. 217 Josefstadt: cseh város, ahol a II. József által 1781-1787 között építtetett várban az 1848-1849-i szabadságharc résztvevői közül sokan sínylődtek