Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
ÉLETMÓD
2. Gróf Károlyi György 196 hétköznapjai Nagykároly környékén (1835) [1835.] augusztus 2-án, korán reggel indultam Albertibúi. 197 Az egész napot és a következő éjszakát a már nagyon esmért és magában legunalmasabb debreceni úton töltöttem, ahová is augusztus 3-án hajnalban beértem. Ott egypár órát aludtam, s a fél napot szinte ott töltöttem, egy rakás levelek írása egész délig elfoglalt, délután pedig utamat folytattam, és 6 óra tájban ide, Nyíradonyba értem. A gazdaságban még egypár óráig jártam, némi javításokat és előmenetelt vettem ugyan észre, de az egészben még e tárgyban nagyon hátra vannak uradalmim, és azért két esztendei távollétem után nem hiszem, hogy nagy resultátumokat [eredményeket] fognék tapasztalni. Az egész csak olyan magyaros háromfordulói gazdaság, de ha ezt legalább rendesen folytatják, és a főtiszt a felette nagy elprédálást és lopást gátolhatja, bizonyosan kétannyit fognak jószágim hozni, mint annak előtte, amikor a praevaricatio in infinitum [a végnélküli visszaélés] ment. Bátor, augusztus 4. Már most az úgynevezett gazdasági utamhoz fogtam, és reggeltől estvéig csak birka, takarmány, behordás, nyomtatás és más effélékkel foglalatoskodom, úgyhogy alig lesz valami feljegyzésre méltóm most egy ideig. Igaz, hogy minthogy már rég nem próbáltam ezen jószágim bejárását, eleinte szinte furcsán és inkább unalmasan esik. Minthogy a rövid idő alatt, melyet ezen írtamnak szántam, birtokim minden legcsekélyebb részeit is meg akarom tekinteni, elég dolgom lesz, és foglalatosságom lévén, az idő hamar fog elmúlni. Jól tudom, hogy rám nézve ennek nagy haszna nem lészen, mert aki tiszt csalni akar, hacsak felette ügyetlenül nem teszi, az én megjárásom és visitatióm [látogatásom] által nem fog hátráltatni, mert magamtúl nyilván nem akadok rá. De fő célom az önmegnyugvásom, mert mint földesúr és annyi emberek úgyszólván atyjok, kötelességemnek tartom alattvalóimat és jobbágyimat jelenlétem által megvigasztalni, és bajokon, kereseteken vagy rajtok netalán esett igazságtalanságokon segíteni, és azokat tehetségem szerént enyhíteni. ítéletem szerént ez a csekély terhein, melyet a Providentia [gondviselés] kitűzött azon szép javakért, mellyel az isteni gondviselés földi pályámat halmozva megtöltötte. így hát tehetségem szerént ezen terhet viselem, és annak megfelelni teljes szándékkal iparkodom. Egyéberánt a napot Adonyban kezdettem. Ott mindent megjárván átmentem LugosKárolyi György gr. (1802-1877) politikus, az MTA alapító tagja, Széchenyi István és Wesselényi Miklós barátja, Szatmár megye legnagyobb birtokosa. 1830-ban Szatmár megye követe az országgyűlés alsótábláján. 1839-től a sógora, Batthyány Lajos vezette mérsékelt főrendi ellenzék tagja. 1839-1842 között Csongrád megye főispánhelyettese, 1842-től 1848-ig Békés megye főispánja. 1848-ban, 1861-ben, 1867-ben Szatmár megye főispánja, később koronaőr, főudvarmester. Számos nagy reformkori vállalkozás támogatója: 1840-1849 az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, a Lánchídtársaság elnöke, 1842-től a Maros szabályozásának királyi biztosa, 1846-ban a Tiszavölgyi Társulat elnöke. A szabadságharc bukása után rövid fogságot szenvedett, és súlyos pénzbüntetésre ítélték (150 ezer pengő forint). A politikától visszavonult és birtokain gazdálkodott, mintagazdaságai országos hírnévre tettek szert. 1850-ben házassága megromlott, felesége emigrációba vonult, Svájcban, Eszak-Itáliában élt, és támogatta a Kossuth vezette emigráció törekvéseit. Alberti: mezőváros Pest-Pilis megyében
