Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
ÉLETMÓD
ra, ahol a csekély gazdasági intézeteket csakhamar megnéztem. Délután a lugosi határban fekvő nyári színnél a birkákat és a gulyát revue [szemle] alá vettem. Onnét Encsencsre, ahol egypár órát mulattam, és így 6 óra tájban értem Bátorba. Az élőbbemhez képest sokkal jobb és virágzóbb állapotban találtam ezen jószágot, de mégis sok temérdek gazdasági javítások kívántatnak, még annyit fructificál [jövedelmez] ezen uradalom, amint kiterjedéséhez képest behozni kellene. Vasvári, augusztus 5. Az egész napot a gazdaság megjárásával töltöttem, és ennélfogva semmi különöst nem jegyezhetek fel. Egypár ispánt nyilván el fogok kergetni, az egyik lopott, a másik pedig ügyetlensége és rosszakarata miatt éppen nem használható. Ezen új vasvári jószágomat először látom, mióta szereztem, és így egy kissé mint új, jobban interessál [érdekel]. A jószág éppen nem rossz, de mint ősi jusst drágán vettem, mert mint reluált inscriptio [lejárt zálog], olcsóbban kellett volna hozzájutnom. Luby Károly 19 *, kivel már egy idő óta perben vagyok, éppen itt van, és részét egyezség útján ajánlja, és úgy hiszem, hogy az ő részét is hozzá megveszem. Bátorban reggel a kasszát inventáltam [áttekintettem], és rendben találtam, ami után a bátori épületeket néztem meg. Onnét kimentem Gyulajba, ahol mindent megjártam, és így ebéd után idejöttem, és estvéig kinn jártam. így múlt el a mai nap minden különös eset nélkül, és így fognak most még egynéhány napjaim gazdasági unalmas tárgyak és foglalatosságok közt múlni. Noha sok könyvet hoztam, tartok, hogy az olvasásban hátramaradok, nappal éppen nem érek rá, és az estvének egy része instantiákkal [kérelmekkel] és más egyéb dispositiókkal [utasításokkal] és rendelésekkel vagyon elfoglalva, így tehát lehozott könyveim nagyobb részét nyilván olvasatlanul viszem haza. Nagykároly, augusztus 6. Végtére sok utak és járkálás, fáradság után hazajöttem ezen helyre, melyet valaha mint igen kedves hazámnak és lakhelyemnek véltem. De igen megváltozott ezen ideám, mert a környülmények úgy megváltoztak, hogy alig lesz többé kedves, sem állandó mulatásom itt. A fő okát ezen megváltozott ideámnak főképp az emberek okozzák, kik ezen vidéket lakják. Volt az az idő, mikor fiatal álmodozásimban hazám szebb és szerencsésebb hajnalát felderülni képzeltem, és ezen reményeimben Szatmárban szándékoztam pályámat megnyitni, és hathatós, tettleg munkálódással hazám kifejlődésére munkálni. Voltak, de kevés hazámfiai, kik ezen nézetbe bementek, és valóban reményiettük, hogy közmunkálódással egy szép és hazámra hasznos célt elérünk. De az emberi gyarlóság minden calculuson [számításon] túlmén, és noha a mostani országgyűlésre lelkes követeket, és egy oly jelest küldtünk, aki minden parlamentáris gyülekezetben egy fő- és megkülönböztetett rollét [szerepet] játszana, és valóságosan Pozsonyban egy, a legjelesebb tagok közé tartozott. A megyebéliek alacsonysága, servilitása [szolgalelküsége] úgyannyira disgustálta [undorította] a jeles követeket, hogy azok a követségrűl lemondottak. 199 8 Luby Károly (1787-1840) 1823-tól 1829-ig főszolgabíró 9 Az 1832-1836. évi országgyűlés Szatmár megyei követei, Kölcsey Ferenc és Eötvös Mihály, akik 1834-ben lemondtak megbízatásukról, mert a megye nemessége megváltoztatta álláspontját az önkéntes örökváltság kérdésében.
