Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
INFRASTRUKTÚRA
befolyásának, s egész családok egyszerre fekvének betegen. Hánytatok, olvasztók és keserű szerek napirenden voltak, s amennyiben a légmérséklete ezen hónapban gyakran hirtelen változott, hascsikarással, olykor végtagok görcseivel jelentkező epés hányással és hasmenéssel, úgynevezett epés vagy európai kolerával, de szórványos vérhassal is kellett küzdenünk, s a halál esetei nem ritkák valának. Tartós száraz hőség s kopár mező okozta a szarvasmarha, juh és sertés közt a körömfájást 152 , mely noha hideg víz által, hol az alkalmaztathatott, hirtelen és biztosan gyógyult, mindazáltal a gulyákban és nagyobb nyájakban, hol elegendő kéz annak alkalmazására hibázott, sok darabot elsenyvesztett és megölt. 4. Szatmár megye szigorú intézkedése a himlőoltásról 153 1828-ból Hitelesen feljelentetvén a nemes vármegyének sok megyebeli szüléknek azon vétkes gondatlanságok, mely szerint gyennekeikbe a himlőt beoltani elmulasztják, sőt némelyek azt éppen nem is engedik, s azáltal magzatjaiktól a mostan uralkodó himlő által is feles számmal megfosztatnak, nemkülönben tudtára esvén a nemes vármegyének a megyében mostanság elhatalmasodott és sokakat hirtelen sírba ragadó torokfájás. Mind a rendes főorvosoknak, mind a seborvosoknak szoros kötelességekbe tétetik, hogy a legegészségesebb himlőmateriákat [himlőanyagokat] öszveszedvén, járásaikat helységekről helységekre szorgalmatosan látogassák, és minden kisdedekbe himlőt oltsanak. Amennyiben gyakran tapasztaltatott, hogy minekutána az orvosok a himlőt beoltották, aziránt, ha vajon megfoganzott-é az vagy sem, továbbá fígyelmetesek nem voltak, ezennel köteleztetnek, hogy annak foganatja eránt nagy felvigyázással legyenek, és az általok tett himlőoltásnak sikere felől a nemes vármegyét beadandó jelentéseikben tudósítsák. A járásbeli szolgabíráknak pedig újabban is meghagyatik, hogy az e tárgyban a főméltóságú királyi magyar Helytartótanács útján érkezett legfelsőbb kegyes királyi rendeléseket, valamint a nemes vármegye több e tárgybeli végzéseit is hirdettessék ki s újítsák meg, és a himlőoltás körül forgolódó orvosoknak, ahol ők ezen kötelességek teljesítésében gátoltatnának, szükséges assistentiát [segítséget] adjanak, és azon vétkes szüléket, kik gyermekeikbe a himlőt beoltani nem engedvén, magokat ezen rendelésnek ellene szegeznék, ha parasztok, tüstént a nemes vánnegye fogházába küldjék be, a nemeseket pedig jelentsék fel a nemes vármegyének tiszti ügyészi büntetőperbe leendő meghívás végett. Egyébiránt az uralkodó torokfájásnak hathatós gyógyítása végett is a fent írt orvosok járásaiknak gyakori látogatásokra emlékeztetnek. 152 száj- és körömfájás: a kérődzők és a sertések ragályos betegsége, amelynek kórokozó vírusa nagyon ellenálló, így a betegség könnyen terjed 153 A hólyagos himlő járványos betegség, amelyet vírus okoz. Egyike azoknak a betegségeknek, amelyek időnként világszerte elterjedtek, s nagy pusztítást okoztak, különösen a gyerekek körében. Megfékezése a védőoltásnak köszönhető. A tehénhimlővel való védőoltás Magyarországon is gyorsan elterjedt, 1813-tól kötelezővé tették.
