Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

INFRASTRUKTÚRA

5. A védhimlőoltásról Szabolcsban 1876-ban Az emberi életet veszélyeztető és épségét megrontó sok betegségnek még mindig az egyik legveszélyesebbike a hólyagos himlő, mely nagy ragályosságánál fogva könnyen járványossá fajulhat. Ennek ártalma megtörésére lett a nemzeteknél alkalmazásba véve és sok országban törvény által is szorítva ama nagy jótékonysága találmány, a tehénhimlő nyirokjának bőrrétegek közé vitele, vagyis védhimlőoltás. Ezen egyszerű műtét, ha kellő óvatossággal hajtatik végre és bizonyos időben ismételtetik, az emberhimlő kártékonykodásának okvetetlen ellenáll. Szabolcs megyében a múlt évben 12 ilyen oltóorvos végezte a védhimlőoltás munkáját 136 községben a következő eredménnyel. Összeírva volt tudniillik 7889 oltonc, kik közül sikerrel beoltatott 6770, siker nélkül 106, oltatlan maradt 1013, kik legnagyobb részint csak a meg nem jelenés miatt estek el az oltás jótéteményétől. 6. Influenzajárvány Szabolcs megyében (1894) Az influenza csaknem járvány szerűen grasszál [pusztít] vármegyénkben. S ez a modern betegség, melynek bacilusait

154 még nem fedezte fel a tudomány, áldozatokat is követel a beteges tüdejű emberek soraiban, mégpedig olyan mértékben, hogy a halálozási statisztikáknak e rovatában a számadatok emelkedésére nagy befolyást gyakorol. 7. Hagyományos gyógymódok (1891) Ott van minden háznak a saját patikája. Minden háziasszony maga a család orvosa. És az nem kuruzslás, nem babonás bolondság, hanem ésszerű tapasztalat kincse... Fényes Elek Geográphiai szótárában föl vannak sorolva a leghatályosabb gyógynövények, melyek a Tisza menti partokon teremnek, amelyeket a drogisták

155 messze földre elhordanak. És a magyar népies orvoslás már akkor sok oly gyógyításmódot gyakorolt, amelyet a tudományos gyógyászat csak újabban karolt föl. A masszírozás (kenés) gyógymódját pedig minden magyar faluban értik ősidőtől fogva. Ezért az olyan Tisza menti helységben, ahol kendertilolás'

5

'

1 idején magamforma ember lélegzetet nem tud venni a mérföldekig elható mephiticus [dögletes] kenderbűztől, az ott lakó nép egészséges, mint a mocsári liliom. A Tisza menti magyar nép általán véve „vízivó". Nem azért, mintha a bort nem szeretné, hanem mivel ritkán jut hozzá. Szőlő a vízjárta földön nem tenyészik, a fekete televényföldet sem szereti, legfeljebb a homokos dombokon marad meg, ott is gyönge kerAz influenza járványos fertőző betegség, amelyet vírus okoz. drogista: gyógykészítményekkel, vegyszerekkel kereskedő kendertilolás: a kendert vagy lent tilolóval pozdorjává törik