Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

INFRASTRUKTÚRA

pességére, a gyakori árvizek miatt sokszor több napokig megszakadt közlekedés, és ily esetekben az orvosi segélytőli tökéletes elzáratás, a himlőoltásnak az egész járás kebe­lében egy sebész által a legnagyobb szorgalommal is hiányos kezelése, s végre ugyanott rendes és díjazott szülésznő nemléte, szóval minden idevonatkozó körülményekből me­rítendő okok felfejtésével a nagyméltóságú Helytartótanácsnak ajánlani elhatároztak, egyszersmind az illető járás főszolgabíróját odautasíttatván, hogy mivel a rendszeríttet­ni kért sebészi állomás legalkalmasb helye Gyarmat mezőváros lenne, keresse meg az ottani földesuraságot és közbirtokosságot e megye nevében avégett, hogy a jelenleg fo­lyamatban lévő úrbérszabályozás folytában tetemes terjedtségü gyűjtőjéből a felállíttat­ni célba vett sebészi állomás részére egy hold földet kiszakasztani annyival inkább szí­veskedjék, mivel a hihetőleg megnyerendő rendszerítés esetében a most sokszor annyi­ra nélkülözött orvosi segély közellétének jótékonysága főleg a nevezett mezőváros lako­saira áradna. 3. Posonyi János főorvos jelentése Szabolcs megye egészségügyi helyzetéről 1841 nyarán A múlt április hónapban uralkodott szép, meleg idő májusban növekedve, minden eső nélkül, többnyire északi szelek mellett folytonosan tartott. A légsúlymérő középállása 28,2 fok, a hőmérőé 17,3 fok volt, legnagyobb különbség a légmérsékletben 16,5 fok. A nép közt nem gyéren mutatkozának a múlt hónapban kiáradt, s jelen apadásnak in­dult vizek következései, a váltólázak, melyek majd egyig epés jelleműek, s harmadnapi nyomatúak valának, s egy-két hánytató alkalmazásának jobbára engedtek. A gyermekek ezenkívül a megyénkben már pár hónap óta terjedelmesen dühöngő kanyaróban, s nem oly sűrűn ugyan, de régebben jelentkező vörhenyben, és némely helységeinkben hörg­hurutban is szenvedtek. Indulata ezen gyermekbetegségeknek szelíd vala, s okos közélet megtartása mellett az éppen tennett vagy más kórok szövevényei által el nem erőtlene­déit kisdedeink valódi gyógyszerek nélkül is szerencsésen fellábadozának. Azonban több kór összeszövetkezése, s a pórok közt uralkodó előítéletek és rossz szokások, az életrendben elkövetett hibák, a kiütéseknél a hámlási szak elhanyagolása s ebből szár­mazott utóbajok, szemlob, fültőmirigy gyulladása, idült köhögés és vízkórság nem egy beteget fosztá meg a külső érzékétől, sőt életétől is. Júliusban afrikai meleget kelle tűrnünk, a légmérsékletnek majd 24 foknyi, olykor rögtön változásai mellett. Mert volt idő, hol a hőmérő majd 10 fokra leszállt, de a kö­zéphőmérséklet mégis 20,2 fok vala, s a meleg 18-án (árnyékban) 33 fokon felőlhágott. Szelek jobbára észak felől húzódtak, s volt köztük egy északnyugati szintén 18-án, mely sirokkó 151 gyanánt száraz, forró fuvallatával mindent elperzselt vagy ellankasztott. Ezen időjárás szüleménye az volt, hogy a nap heve által kiforrott mocsári gerj oly szélesen terjedő váltólázi járványt idézett elő, hogy csak kevés egyén állhata ellen a köz 1 sirokkó: a Földközi-tengertől kiinduló meleg, páratelt déli szél

Next

/
Thumbnails
Contents