Pók Judit: Ugocsa vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 16. (Nyíregyháza, 1998)

országi határmegyék, Erdély és a Temesi Bánság következtek. A belső megyékre 1782-1785 között került sor.

6 A felvétel vezetője Magyarországon Alexander von Neu ezredes volt, akinek irányítása alatt 60 térképész — a hadsereg kiváló képességű vezér- és mérnökkari tisztjei — dolgozott. 1785 augusztusában fejeződött be Magyarország térképezése, 3.072 négyzetmérföld felvétele 107.520 Ft-ba került, 1 négyzetmérföldre 35 Ft-ot számolva. Ebből a térképésztiszt 23 Ft-ot kapott, neki kellett fedeznie azonban az előfogat, a lovak, a küldönc stb. költségeit.

7 Ugocsa megye térképezését 1783-85 között a következő személyek végezték: MacDermot alhadnagy, Fischer százados, Jägermann főhadnagy, Ponsard főhadnagy és Ulrich százados.

8 A felvétel egységes geodéziai hálózat, illetve vetületrendszer nélkül készült, ez magyarázza az előforduló méréshibákat. Az alap a Neu ezredes által javasolt hosszúsági és az arra merőleges szélességi körökből adódó hálózat lett.

9 A terepen először az említett, ún. perpendikuláris és meridionális, azaz az észak-déli és kelet-nyugati fő tájékozódási vonalakat tűzték ki. Ezt a derékszögű tengelykeresztet mérföldes részekre osztották, a térképészek egy-egy ilyen (36x28 km-es) négyszöget kaptak.

10 így született meg az a háló, vagyis térkép, amely Magyarországot Itől XXXIX-ig terjedő függőleges oszlopokra (collone) és azokon belül folyamatos számozással jelölt vízszintes szakaszokra 6. Gábor-Horváth 104. o. 7. Eperjessy: Kézirati térképek... 18. o. 8. Borbély Andor-Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. Térképészeti Közlöny II. 2. Bp. 1932. 9. Papp-Váry-Hrenkó 20. o. 10. Gábor-Horváth 106. o.