Pók Judit: Szatmár vármegye 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 15. (Nyíregyháza, 1998)
A Nyírségen túl a síkságot nagy vizek tagolják: a Tisza, a Szamos, a Kraszna, a mocsarak, köztük az Ecsedi-láp. A folyómenti falvak az ármentes szinten, az övzátonyokon, hátakon keletkeztek. A rendszeres áradásoknak nagy kártételeik mellett jótékony hasznuk volt a zsíros iszap, amivel az árvizek levonulása után gazdagították a talajt. Bizonyára nem véletlen, hogy a Szamosháton körülbelül 80 község, a megye helységeinek több mint negyede települt meg. A folyóparti települések sűrűn érik egymást, a mederváltozások miatt gyakran a vízhez már egészen közel helyezkednek el, például Tiszabecs teljesen hozzátapad a Tiszához, vele szemben Újlak (már Ugocsa megyében) úgyszintén. Sokszor a folyópart határozza meg a települések külalakját, például Óvári, Vetés, Dara, stb. utcája a Szamos kanyarulatát követve ível. A mederváltozások, azaz a folyó közelebb kerülése miatt előfordul, hogy egy-egy helység arrébb költözik, mint például Milota, amely valószínűleg északabbra, a Tiszához közelebb feküdt, majd a gyakori árvízveszély miatt délre húzódott. 22 Ezt tanúsítja a falut ábrázoló térképszelvény (XXLX. col. 10. sect.) is, amely a településen túl, a Tisza irányában egy régi templom romjait tünteti fel. Szatmár megye két legnagyobb folyójának, a Tiszának és a Szamosnak rendkívül gazdag a vízgyűjtő területe, számtalan patakot, eret vesznek fel: a Túrt, Szenkét, Paládot, Tálnát, Balkányt, Kékest, Fernezelyt, Aranyost, Sárt, Egeit, hogy csak néhányat említsünk közülük. A mocsaras árterület közlekedésre teljességgel alkalmatlan, így a víziút nagy fontossággal bír. Éppen ezért a réveket, gázlókat, kompokat nagy pontossággal tüntetik fel az I. katonai felvételben. Tiszakóródon például a gyalogosok számára van egy komp, Csenger pedig a Szamoson igen fontos átkelőhely. Tunyog és Matolcs között, ugyancsak a Szamoson, egyjó komp áll rendelkezésre. Berencénél szintén találunk egy kompot, amelyen könnyű szekerek is, egyesével átkelhetnek. Olyan gázlók is előfordulnak a folyókon, ahol alacsony vízállásnál át lehet lábalni, például a Szamoson Óvárinál, a malomnál. 22. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. Szerk: Entz Géza. Bp. 1987. 336.0. A mocsaras ártereken sok a rét, a legelő, a folyók mentén hatalmas, szinte áthatolhatatlan galériaerdőségek húzódnak. Ezekben, a Tiszánál és a Szamosnál, gyümölcsfák is előfordulnak. Az ártéri alma-, körte-, szilva- és dióligetekbeu annyi gyümölcs terem, hogy Bél Mátyásnak körülbelül 1727-ből származó tudósítása szerint a lakosok szekérszámra hordják a környékre eladni. 23 Az erdőségek egyébként nagyon sűrűk, sok mocsár szeli át őket, az erdei utakat leszámítva legtöbbször járhatatlanok. Néhol ún. szállások fordulnak elő bennük, mint például a Szamos melletti Gyülvész erdőben. Sőt, egykori falvakat is felfedezhetünk, amelyek a 18. század végén már csak puszták, mint maga Gyülvész — róla kapta az erdő elnevezését —, vagy Gelen es Vetés és Szatmár városa között. Mint említettük Szatmár két legnagyobb folyója a Tisza és a Szamos. A Tisza a megye természetes északi határát is képezi. Tarpánál 150-180 lépés széles, meredek, 2-3 ölnyi 24 magas partja van, mélysége közepes vízállásnál 8-10 öl, medre agyagos, néhol homokos. A tavaszi áradás idején több mérföldnyire elönti a környéket, a települések között szinte megszűnik a kapcsolat. Ez az időszak 15-20 napig is eltart, ilyenkor szekérrel nem lehet közlekedni. Kisarnál és csaknem az összes többi településnél 140-150 lépés széles, 4-8 öl mély, medre általában homokos, folyása sebes, vize iható. Tiszabecsnél rnár csak 2 öl mély, száraz időben azonban még ennél is sekélyebb, így nyáron, a szigetnél, át lehet gázolni rajta. Medrét gyakran változtatja a Szamossal egyetemben, így számtalan holtág, morotva kíséri. Az év során többször árad, olyankor igen nagy területeket önt el. A tavaszit a hegyvidék hóolvadása váltja ki, nyáron pedig a hegyekben szokványos nagy esőzések, felhőszakadások a hatalmas zöldár hullámait zúdítják lefelé. Az őszi áradás kisebb, nem olyan veszedelmes, előfordul, hogy el is marad. Az első katonai felvétel térképlapjain a folyók több szakaszán találkozunk gátakkal, a Tisza balpartján például Cseke, vala23. Bél Mátyás: Szatmár megye ismertetése. Kézirat 1727 kőiül. Latinból fordította: Soós Imre. Közreadja: Kávássy Sándor. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás III-IY Szerk.: Dr.Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1982. (À továbbiakban Bél Mátyás) 31o. 24. 1 bécsi öl = 6 bécsi láb = 1,896 m. mint Nagy- és Kisar között. Ezek a legrégebbi töltésszakaszok azonban meglehetősen gyengék voltak, az áradások rendszerint el is sodorták őket. A Szamos Erdélyből érkezik, Erdőszádánál lép be Szatmárba. Keresztülfolyik az egész vármegyén, szinte kettészelve azt, Olcsvánál ömlik a Tiszába. Vize tiszta. Mintegy az árvizek kártételeit ellensúlyozandó, tavaszszal zsíros iszappal termékenyíti a talajt, s töménytelen mennyiségű, a legjobb ízű halakkal bővelkedik. Szirmay Antal megyeleírása szerint 123 malmot hajt. 25 Többek között fontos sószállító út volt, bár a 18. század végére igencsak eliszaposodott, inkább csak tavasszal volt egyes szakaszain (Krassónál, Lippónál) hajózható. Berendnél 35 öl széles, 4-6 öl mély. A falutól északra, 3.000 lépésnyire van egy 3 lábnyi 26 sekély szakasza, medre azonban annyira iszapos, hogy ott sem lehet átkelni rajta. Szentmártonnál 40-50 lépés széles, mélysége ugyancsak 4-6 öl, partja nagyon meredek, sebes sodrású. Szatmár és Németi szabad királyi városoknál, a hídnál 60, másutt 45-55 öl széles, gátakkal Id van építve. A csaknem összeérő két város között egy ásott árok is található, amely körülbelül 40 öl széles, de csak a folyó áradásakor telik meg 3-4 lábnyi vízzel. A csengeri révnél a Szamos 90-100 lépés széles, mélysége változó: 1-6 öl, meredek partját még 3-4 lábnyi töltéssel is megmagasították. Győrteleknél ugyancsak 80-100 lépés széles, itt azonban sekély, mindöszsze 2-3 láb. A tavaszi áradáskor sok-sok mérföldnyire 27 elárasztja a környéket, olyannyira, hogy nemegyszer a Tiszával is összeér. Jelentős folyója Szatmárnak a Kraszna. Erdélyből ered, eleinte gyors folyású, majd lelassul, Ecsed alá már lassú, zavaros vízként érkezik, majd kelet felé folyva, Szamosszegnél torkollik a Szamosba. Bél Mátyás már említett munkájában arról ír, hogy hajdanán igazi mederben Majténytól északra, Nagykárolyt és Kaplonyt érintve, a Tiszába folyt, a Báthoryak azonban elterelték Ecsedhez, a vár védelmére. Majtény fölött Ö még végigjárta a régi mederrészeket. 28 Kis- és 25. Szirmay I. köt. 17.o. 26. 1 bécsi láb = 1/6 bécsi öl = 31,60 cm. 27. 1 osztrák mérföld = 4.000 bécsi öl = 7,58 km. 28. Bél Mátyás 27.o.
