Felbermann Endre: Emlékek a múltból. A korabeli Nyíregyháza képekben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 14. (Nyíregyháza, 1998)

Előszó yíregyháza történelmének ismerői tudhatják, hogy a városunkról szóló képeskönyvben másfél évszázadnál korosabb képek nemigen szerepelhetnek. E kötet az 1850 és 1944 közötti időszak korabeli képgyűjteménye. Régi divat a panoráma, az a fajta ábrázolás, amely perspektivikusan igyekszik képet adni valamilyen nagy kiterjedésű területről. Itt is maradt fenn ilyen: az 1800-as évek első negyedéből egy céhlevél dekorációjaként. Ezt éppen a közelmúltban emelte ki a feledés homályából Csizmadia Attila, s az általa rekonstruált panorámát linómetszetben készítette el, amelyet a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle ez évi első számában közölt Csizmadia más képével együtt. Régebbi nyíregyházi családok képgyűjteményében is fellelhetők a hajdan divatos sziluett-képek. Ezeket a művészkezű alkotó fekete papírból kanyarítja ki ollóval az ábrázolandó személy arcának profilvonala szerint. Majd fehér kartonra ragasztja, és esetieg ovális keretbe foglalva, üveg alatt hagyományozódik az utókorra. Jómódú, gazdag családok tagjairól metszetek, olajfestmények maradtak fenn, közéleti vezetőegyéniségek képét visszavonulásuk, haláluk után örökítették meg a közintézmények. Ezek nagy részét a második világháború vihara sodorta pusztulásba. Egyébként a Károlyiak és a Dessewffyek tiszteletre méltó emlékét egy-egy szép park őrizte városunkban a negyvenes évek végéig; később már e grófok nem találtattak méltónak arra, hogy nevüket láthassák, olvashassák az utcatáblákon a városiak vagy az erre járó idegenek. Talán nem erőszakolt javaslat éppen ennek a könyvnek a bevezetőjében, hogy a városi nagykörút egyik, sebtében Ferenc névre átkeresztelt szakasza, ráérthető legyen a telepítési pátens aláírójának, Károlyi Ferenc grófnak a személyére. Ezt önkormányzati határozat hitelesíthetné, - anélkül, hogy az utcatáblákat ki kellene cserélni. zerencsés lelőhelye a várostörténet kutatóinak a kisebbnagyobb levelezőlapgyűjtemény. A Révai Lexikon tudatja, hogy a levelezőlap megvalósításának eszméje külföldi eredetű: a rövid, kevésbé bizalmas mondanivaló közlését tenné lehetővé. A megvalósítás érdeme azonban a magyar és osztrák postáé 1869. október elsejétől kezdve. Igazán a fényképezés technikai előretörése tette népszerűvé az egyik oldalukon képes lapokat, amelyeknek sokfélesége családi és közgyűjteményekben is nyomon követhető. A közelmúltban ennek a kötetnek összeállítója, szerkesztője is ebbe a körbe zárkózott fel, immár a korszerű másolási technika alkalmazásával. í gy tehát ennek a képeskönyvnek is szinte kizárólagos