Felbermann Endre: Emlékek a múltból. A korabeli Nyíregyháza képekben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 14. (Nyíregyháza, 1998)

forrása a levelezőlap. Mivel a régi fogalmát időben valamennyire korlátok közé kellett zárni: csakis 1944 előtti városi képek szerepelnek itt, ugyancsak kizárólag 1944 előtti felvételek alapján. Ebből következik az, hogy szerepelnek itt olyan városképek, épületek, amelyek ma már nem láthatóak, éppenséggel csak későbbi alakjukban kerültek lencsevégre. így érvényesülhet a szerkesztő sétavezetői történészkedő szándéka: egy-egy részletnek más-más időbeli képét mutatja meg egymás közelében. így látható, érthető a város valóságos fejlődési iránya, üteme - a képek mellé írt eligazító szövegek segítségével együtt. Erre megannyi példát találhat a kötet olvasója, lapozgatója. Ez a „fejlődési" láttatáselv elsősorban a máig is forgalmas terek és környékük vagy az egyházközségi központok bemutatásakor érvényesül igazán. - Viszont hiányt is eredményez, mutat a szerkesztési elv szoros követése. Például: ma már a városnak építészeti, egyháztörténeti szempontból is érdekessége a Mártírok téri zsidó templom. Ez a 920-as években épült: az ún. ortodox hívek zsinagógája. Csodával határos a megmaradása. Újabban - immár teljesen tatarozva - várja a híveket és az érdeklődőket. Magáról az épületről szorgalmas kutatás után sem talált a kötet gazdája korabeli levelezőlapot vagy akár csak amatőr felvételt. Mostani kép azonban nem illett a régi képek gyűjteményébe. M

egjegyzendő, hogy a polgárosuló városok külső képének jellemző jegye az épületek magassága. A Nyíregyházánál régebben urbanizálódott városok korai látványa a mind több kétemeletes középület, iskola, szálloda. A mi városunkban a XIX. század végéig az egyemeletes házak mind gyakoribb feltűnése a jellemző, nyilván azzal párhuzamosan, hogy a vályog helyett mindinkább a téglával építkezés válik általánossá. A Rákóczi utca 4. sz. Gredig-Erdey-ház kapujának záróköve 1866-ra utal: manapság már ez számít a legöregebb polgári magánháznak a város épületeiről készült korfán. Kétemeletes majd csak a XX. század elején épül: a mai Hősök terén a Royal-Bristol fogadó, kávéház, s nem sokkal később készül el a Nyírvíz Társulat háromemeletes szék- és bérháza, immár felvonóval is. A pontosság kedvéért megemlítendő, hogy az éppen 110 éve épült Bujtos-széli börtönépület már háromemeletes. De azért ezt talán mégsem lehet a város polgárosodási vívmányának tekinteni... (Városunk egyetlen műemlékszámba is vehető építménye, az 1786-ban felszentelt evangélikus templom az előbbi kategorizálásba nem sorolható.) És idetartozik a palota elnevezés használata is. Történelmi értelmezéssel fogadandó el ez a nem kismértékben nagyzoló meg-