Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza kiváltságlevele 1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 13. (Nyíregyháza, 1997)

elveszti tagságát is, és helyébe mást választanak. A tagok nem lehetnek egymással rokonságban, de a tanácson kívüli tisztségviselők közé már választhatóak atyafiak. A belső béke és rend megőrzése érdekében a tagok egymás iránti kölcsönös tisztelete, illő viselkedése elengedhetetlen. Aki ezt nem tartja szem előtt, az az elnöki rendreutasítást követően 12, a személyeskedésben vétkesnek talált és megintett pedig 40 forintot fizet. A közönség a népszószóló, vagyis a polgármester elnöksége alatt a város legfontosabb ügyeiről tanácskozik, üléseiről jegyzőkönyvet vezet, amit — határozataihoz hasonlóan — helybenhagyás végett a belső tanács elé terjeszt. A város kiadásairól való döntés is a közönség véleményének meghallgatása után a belső tanács joga lett. A közjövedelmeket kezelő tisztségviselőknek a közönség gazdálkodást tárgyaló gyűlésein részt kell venniük, de szavazati joggal nem bírnak. A kiegészítés igyekezett pontosítani az elöljárók hatáskörét. Mivel a városnak eddig polgármestere nem volt, most az új tisztséget viselő számára részletes hatásköri leírást is készítettek, meghatározva a választott közönség üléseinek napját és ügyrendjének mikéntjét.

41 A polgármester és a főbíró közti konfliktus elkerülése érdekében a közönség ügyeinek intézése során a polgármester a nagy és kis méretű pecséttől eltérő, közepes pecsétet használhat, személyes rendelkezésére áll egy hajdú, valamint hivatalos útjaihoz igénybe veheti a város szekerét. A megtárgyalásra kerülő ügyek indítványozója a közönség lett, de mivel az általa hozott végzéshez szükség volt a tanács jóváhagyására is, a gyors intézkedést kívánó ügyek tárgyalásakor mindkét testületnek egyszerre kellett ülésezni. Ehhez azonban kicsi volt a városháza, így annak mielőbbi bővítését határozták el. A kiváltságlevél 6. pontjához — amely kimondta, hogy a fő- és albírót, tanácsnokokat, valamint a választott közönség tagjait vallásra való tekintet nélkül választják a jó erkölcsi tulajdonsággal bírók közül — csak annyit fűztek hozzá, hogy az ennek megfelelni nem tudókat a tagságtól a közönség megfosztja. A privilégium értelmében a tanács köz jövedelemből fizetett tisztviselői a következők: főés albíró, népszószóló, vagyis polgármester, 12 tanácsnok, fő- és aljegyző, ügyész, pénztárnok, árvák tisztigyámja, számvevő, lajstromozó, két írnok, főorvos, sebész, borinspector, két borbíró, erdőinspector, két vásárbíró, és a forspontcomissarius. A kiegészítő javaslat szerint — mivel a számvevői és lajstromozói hivatalra még külön személyt nem találtak — a számvevőséget a fiscalisi és jegyzői hivatalhoz kell csatolni. A főjegyző a választott közönség jegyzője és számvevő is, ezért a tanács ülésén a jegyzőkönyvet a meghívott aljegyző vezeti. A vármegyével való kapcsolattartást, a katonaság ügyeinek intézését és a külső levelezést a főjegyzői hivatal végzi. Ide még egy írnokot vesznek fel a növekvő számú írásbeli feladat ellátására. A privilégium csak egy közpénzből fizetett pénztárnokot említ, holott az adókasszának már régtől külön perceptora volt, őt azonban nem a közjövedelmekből fizették. Ez továbbra is így marad, mint ahogy a forspontcomissariusi hivatalt is a városgazda vigye úgy, mint eddig. A bábái szolgálatot a privilégium nem rendszeresítette, ezért a bába fizetését eltörölték, míg az árvagyám honoráriumát pontosították. Ugyanakkor kimondták, hogy a gyám kezeli mindazoknak a nemes árváknak is a vagyonát, akik ezt kívánják. Ha a tanácsülésen az árvák ügye kerül szóba, akkor az elnök meghívására a gyámnak meg kell jelenni és a szükséges felvilágosításokat megadni. Eddig is voltak „a tanács parancsolatja alá különös, ún. esküdtek" választva. Ezután — mivel a választott közönségnek is