Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi testamentumok 1789–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 9. (Nyíregyháza, 1995)

Hagyatékozási szokások Nyíregyházán /1789-1848/

Az ingóságok akkor váltak igazán jelentőssé, ha az ingatlanok értekével bírtak. Özvegy Gasch Leopoldné Ganzschmied Anna Zsuzsanna hagyatékában a háza mellett pl. jelentős értéket képviseltek a boltbeli portékák és az árulósátor. Házy Antalné Czimer Erzsébet pedig a mesterségéhez tarozó szőröket hagyta arany értéktárgyai mellett gyermekeire. Az ingóságok egy részét is hagyományok es jogszokások szerint örökítettek (lányoknak tehén, ruha, ágynemű), míg másik részét a személyes kötődéseket alapul véve hagyományozták utódaikra (értékesebb edények, ruhák, használati tárgyak, könyvek, képek stb). A vegrendelkezök javaikat nem csak közvetlen örököseikre hagyták. Különösen a XIX. század első éveiben sokan gondoltak kisebb-nagyobb összegekkel /5-50 Rft/ az egyházra. Főként arra. amelynek tagjai voltak. De előfordult az is. hogy minden Nyíregyházán működő vallás számara hagyatekoztak néhány forintot. /Gatuska Anna/ Ezeket az örökösöknek többnyire a hitelbe adott pénzekből kellett kifizetni. Az 1820-as évektől egyre gyakoribbá vált. hogy egy-egy végrendelkező a papok, tanítók, özvegy Súlyán Józsefné Simkó Mária és Kováts András pedig a felállítandó Tanítóképző Intézet számára hagyott pénzt. Janovszky Mátyás egyike volt azoknak, akik az egyház és az új iskola mellett a szegényekre is gondolt, számukra 10 Rft-t adva. Kiemelést érdemel Reguly Sámuel, aki figyelemre méltó iskolai alapítványt tett. Az egyház és iskolák mellett a végrendelkezők közül volt. aki a város kórháza javára is hagyatékozott. így Róth Dániel, aki sebészként dolgozott itt. és vagyonának jelentős részét, Házy Antalné Czimer Erzsébet, a vármegye bábája pedig kölcsönben lévő 128 Vft 30 krajcárját hagyta a helyi kórház javára