Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi testamentumok 1789–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 9. (Nyíregyháza, 1995)

Hagyatékozási szokások Nyíregyházán /1789-1848/

Amennyiben a testamentumtevönek nem volt közvetlen örököse, es a javait törvényesen nem örökítette atyafiaira akkor vagyonát 1803 es 1824 között a földesurat és a várost egyforma arányban, a teljes megváltakozást követően pedig teljes egészeben a varost illette. Gatuska Anna. aki a város által fenntartott közkonyhán volt gazdasszony, végrendeletében csak javai egy részét hagyatékozta. A fennmaradó részen fele-fele arányban osztozott a földesúr és a város. A végrendeletek záradékában a testansok közül volt, aki átokkal sújtotta végakaratának megszegőjét /özvegy Horváth Istvánné Bin Erzsébet/, de legtöbben aldast kértek szeretteikre Néhányan ebben a részben nyilatkoztak önkéntes végrendelkezési szándékukról, ép elméjükről, beszédes vagyonkepességükröl. Ezt követően a végrendeletet író nótárius vagy árvagyám felolvasta, szükség esetén "tót", vagy német /Kralovánszky Frigyesné Maiéter Ida / nyelvre lefordította es megmagyarázta a végrendeletet tevő által elmondottakból összeszerkesztett hagyatekozást. Ezt követően a végrendelkező elismerte a leírtakat saját akaratának, és a datáiást követően aláírásával vagy "kezének keresztvonásával" hitelesítette azt. Ugyanígy tettek a tanúnak meghívott városi tisztségviselők.szomszédok, rokonok, ill. a fő-, vagy vicebíró által kirendelt deputátusok is. akik pecsétjükkel is ellátták az iratot. Ezt követön a végrendeletet a város elöljárósága őrizte, a végrendeletet tevő kívánságára módosította, kiegészítette, ill halálát követően az örökösök előtt kihirdette. Az osztályegyezség lezárása után a végrendeletek a legfontosabb iratokat őrző városi levéltárba kerültek, amely