Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi testamentumok 1789–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 9. (Nyíregyháza, 1995)

Adattár

Alól írt méltó figyelembe vévén az emberiségnek halandóságát s életének oly nagy mértékbeni bizonytalanságát, most, míg jó eleve, midőn Istennek kegyelméből jó egészségben vagyok, kívántam magam által szerzett kevés vagyonaim felől kedves gyermekeim között ezennel végrendelést tenni. Ugyanis én néhai kedves szüleim után igen nevezetes summa pénzben örökösödtem ugyan, de minthogy oly szerencsétlenségek értenek, miszerint azon felül, hogy Debrecenben laktomban két ízben egészlen mindenem elégett, még az a sokkal nagyobb szerencsétlenség is ért, hogy igen fiatal koromban - amint közönségesen tudva vagyon - egy olyatén tékozló férjet, Majerhoffer Józsefet kaptam hitestársul, aki a magáéval az én minden javaimat is annyira eltékozlotta, hogy midőn végre a mindennapi kenyerünk sem vala. katonának állott. Ott meg is halt, és engem három kisded gyermekkel a legnagyobb ínségben hagyott. Eszerint magányos ehagyattatásban és semmi nélkül maradván (hogy ínségem egy-két példával is mutassam), Benkő Istvánné asszonyságtól 9 garast kénytelenítettem kenyérre kérni. És ugyanakkoron néhai Jurányi Ádám rector úr kölcsönzött csupán szavamra és becsületemre kétszáz forintokat, s ezzel kezdettem kereskedésemet, s így szerzettem magam a mostani lakóházamat s a többi ingó javaimat. Ezen keresményemen kívül néhai férjemnek édesanyja Scháin Erzsébet Majerhoffer Albertné fiánál, most említett férjemnél egynéhány esztendőkkel tovább élvén, vagyonaiból hagyott volt mind a három gyermekeimnek külön-külön, amint emlékezem 338-338 váltóforintokat, mely summát nemes Debrecen városa 1821. esztendőben kezemhez le is fizetvén. Ezen illető 338 váltóforintokat ekkoron mind József fiam,