Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi testamentumok 1789–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 9. (Nyíregyháza, 1995)

Hagyatékozási szokások Nyíregyházán /1789-1848/

Mártonná Szolár Erzsébet is örökölt apjától szállásföldet. Homitskó Jánosné Papp Juliannára pedig első férje hagyott 2 kotélalj szállásföldet amit második férjétől származó gyermekeire, azok esetleges halála esetén férjére hagyott. Szállásföld kerülhetett az özvegy kezébe /ha tulajdonjogába nem is/, hogy mint gyermekei gyámja irányítsa a gazdaságot. Skolnik Györgynek pedig gyermeke nem volt. s javait úgy hagyta felesegére, hogy a gazdálkodás felett - a felesége halála ill újbóli férjhezmenetele esetén fele földterületet öröklő - testvére gyakorolt felügyeletet "Minthogy pedig az asszonyi állat elégtelen gazdaságnak folytatására, arra való nézve bízom feleségemet bátyám uramra úgy. hogy a földnek hasznából fele részt vehessen. De hogyha abban kárt vallana, akkor szabadságára hagyom bátyám uramtól elvenni és másnak altaladni." A gazdálkodás feletti felügyeletet gyermekei esetében is kérhette a végrendelkező. Özvegy Súlyán Józsefné Simkó Mária pl úgy hagyta íiára szállását, hogy az tanulmányait befejezve 20 éves korában átveheti azt. Ezt követően négy évig a városi tanács felügyelete alatt gazdálkodott. A végrendelkező kívánsága az volt, hogy amennyiben fia rosszul sáfárkodna a javakkal, úgy a tanács vegye el tőle a szállást es adja ki felebe vagy haszonbérbe. A szoiö volt az az ingatlan, amelynek vásárlása nem volt polgárjoghoz kötve amelyet az idősebb gazdák földjük osztályrészbe való átadása után is szívesen megtartottak maguknak, amelyet örökségként nemcsak fiaiknak, hanem leginkább özvegyüknek és leányuknak hagytak. Szölot szívesen vettek az iparosok es kereskedők sőt az érteimiségiek is Az 1831-ben itt letelepedő Okolitsnai Okoiitsanyi Mihályné nemes Benyitzki Rozália is szőlőbe fektette pénzvagyona!, ettói remeive megélhetési lehetőseget.