Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi testamentumok 1789–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 9. (Nyíregyháza, 1995)

Adattár

megszereztem, az atyám házában az öcsém maradott, és házzal megszaporítottam az atyám vagyonát, úm. az két kötélalja valóval szállását, melyhez vagyon még 6 ló, 3 ökör, 6 tehén, 3 tavalyi borjú, két ökör-tinó. vasas szekér és fakó, eke, vasborona, és az orosi határban egy nyilas szölö is. És azok felöl a következő rendelést megteszek. Úm: először ezen vagyonkámat, mellyel bírok most, az én fiamnak Istvánnak néki hagyom azon okból, hogy ez engemet igazán táplálja és énvelem szüntelenül szükséget szenvedi és érzi, és a házi gazdaságot igazán folytatja, amelyhez a többi soha hasonlók nem voltának, mintsem ez. Mindazonáltal én ennek is e következendő conditio alatt általadom a megírt vagyonomat. Másodszor, hogy ő holtom után adjon a megholt fiam két leányainak akkor, amikor elérnek maguk ideit egy-egy tehenet. András, ez már éntőlem eleget vett jótéteményeimet, mert őtet az ő katonai életétől is kiváltottam, és adtam neki egy félnyilas szőlőt és egy tehenet is, és ő nem keresheti semmit, mindazonáltal amidőn a fiai felnevelkednek, Miskának és Jánosnak egy-egy tehenet, lánykájának ha felnevelkedik, akkor egy üszőt. Ami pedig Pált illeti, az mivel, hogy már jó állapotban vagyon, annak holtom után az megírt két ökör-tinót István adja oda. Baláskó Pál fiának egy borját adni testálom. Ami pedig a megírt leányaimat illeti, mivel azok jó állapotban vágynak már, azoknak halálom után az én vagyonomból nem engedek semmit is, hogy keressenek. De még: harmadszor és utoljára meghagyom István fiamnak, hogy ő tartozni fogja azon vagyonaimból adni a mi lutherana eklézsiánk számára húsz Rft-tot, mely mellet midőn a nagyságos Úristennek tetszéséből akármely időben is, az én halhatatlan lelkemet az Úristennek kezébe odaadom, a holttestemet pedig a föld gyomrába illendő módon eltemesse.