Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi testamentumok 1789–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 9. (Nyíregyháza, 1995)

Hagyatékozási szokások Nyíregyházán /1789-1848/

testans halála után az illető felek kívánságára a magistratus gyűlésében nyittatik fel, publicaltatik, beprotocolláltatik, és továbbra is a levelestárba eltétetvén, a feleknek kívánságokra hiteles párban kiadatik. Belső minéműségére nézve pedig megkívántatik, hogy ki-ki csak a tulajdon szerzeményéről tegyen rendelést. Máskülönben amennyiben ősiekről is, vagy a nemtelenekre nézve a másik, még életben lévő, vagy már megholt hitvestársa közkeresmény fele része iránt is rendelést tett vala, annyiban testamentuma sikertelen lészen. Egyéb iránt: 1. a szóval tett testamentum (nuncupativum) valamint eddig sem, úgy ennek utána sem lészen sikeres. 2. A mag nélkül kihaló személy nem ősi, csupán csak szerzett javairól tehet testamentumot, s csak azokra nézve fogadhat idegent gyermekül. 3. Minthogy a szüléknek természeti kötelességekben áll gyermekeiket táplálni és nevelni, sőt állapotjukhoz képest taníttatni: innen még neveletlen gyermekét senki önnön keresményéből sem zárhatja ki tökéletesen. Máskülönben a tanács fogja a másnak testált, keresett javakból az illető neveléshez szükséges részt kirendelni."

4 A végrendeletben foglaltak végrehajtását a város tanácsa felügyelte. A végrendeletek szerkezete a középkori oklevél szerkezetét követve bevezetésből, tárgyalásból és záradékból állt. A sokszor imádsággal kezdődő bevezetésben a végrendelkező a testamentumtételt indokló elhatározásának