Pók Judit: Bereg vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 8. (Nyíregyháza, 1994)
Az I. katonai felmérés
vű malom, Rozgyila, amely csak fából épült fészerekből és pajtákból áll, vagy a számunkra azonosíthatatlan szmokovicai házak. Feltüntetik a helységek névvariánsait is ha van, pl. Szolyva vagy Szvályava, Szajkófalva vagy Oszüj. A rutén falvak nevét oroszul is közlik: Almamező-Jablonov, Hátmeg-Zahatya, Misztice-Imszticsevo, Árdánháza-Ardanovo, Papgyörgyfalva-Juravica stb. Előfordul, hogy németre fordítanak: Szolyva-Schwalbach, Felsőschönborn-Ober Schönborn. A szomszédos helységtől való távolságot lépésben mérték, és negyed-, fél-, egész órában fejezték ki. A hadseregben egy "erős óra" 6000, egy "rendes óra" 5000, egy "kis óra" 4750 lépést tett ki. Az országleírásban közönséges rendes lépést használtak. A Vannak-e szilárd épületek? kérdésre feljegyzik a templomokat, kolostorokat, kastélyokat, nemesi udvarházakat, csárdákat, erősebb házakat, de csak azokat, amelyek katonai szempontból érdekesek, elég masszívak, felhasználhatók. A Borsóvá melletti Misztice faluban pl. van egy kőtemplom, a helységtől északra pedig egy monostor, ahonnan a délre elterülő völgy tűz alatt tartható. A vásárosnaményi kastélyt részletesen leírják: kőből épült, nagyon feltűnő épület. Néhány mély, mocsaras vizesárokkal van körülvéve, így kisebb fegyverekkel szemben jó védelmi állást lehet elfoglalni benne. A sziklás, meredek hegyen álló munkácsi várat, mint szilárd, árokkal körülvett erősséget tűntetik fel. Oroszvégnél egy kőfalú orosz kolostort, Kovászónál egy régi romos kastélyt jegyeznek fel. A folyóvizek mellett sok a malom, a hegyekben előfordul néhány hámor, említenek néha egy-egy csárdát, sörfőzőt, harmincadhivatalt. A vizek kérdőpont jelentőségét az adja, hogy a nagy természetátalakító munkák (folyószabályozás, lecsapolás) előtti állapotokat rögzíti. Bereg megye nagyobb folyóin (Latorca, Borsóvá, Tisza, Irsava, Vérke stb.) túl a legkisebb patakok, erek, vízfolyások leírását is megtaláljuk: szélességük, mélységük, sodrásuk, a meder változása, az áradás, az árterület alakulása nyomon követhető. A hadsereg felvonulása szempontjából nagy az átkelőhelyek jelentősége, ezért nagy pontossággal felvesznek minden hidat, révet, gázlót, kompot.