Pók Judit: Bereg vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 8. (Nyíregyháza, 1994)

Az I. katonai felmérés

hadnagy, Fischer százados, Jägermann főhadnagy, Taschner főhadnagy, Ulrich százados. A Helytartótanács leirata az illető helyhatóságtól olyan személyeket rendelt melléjük, akik a hegyek, völgyek, vizek neveit jól ismerik. ' Az osztrák és cseh anyanyelvű tisztek hallás után rögzítették a földrajzi neveket, előfordult, hogy az adatközlő tájszólását vették át. Századunkban az országleírást Eperjessy Kálmán és munkacsoportja átírta gótról latin betűs németre. Mindezek nagyon sok torzulást eredményeztek. így lett Csolánfalva Czőtanfalvs, Runófalva Rimofalva, Bisztra Bostray stb. Ahol lehetett ezeket a félreértett, rosszul rögzített földrajzi neveket megpróbáltuk a most használatokosokkal azonosítani. Próbálkozásunkat nehezítette, hogy két évszázad alatt jó pár már el is tűnt közülük. Ha nem jártunk eredménnyel, kérdőjellel jeleztük. Azokhoz a leírásokhoz, helynévtárakhoz képest, amelyek a helybeli adatközlőkre építkezve, a terepbejárást mellőzve készültek, a katonai leírásban szubjektív elemek kevésbé érvényesülhettek. A községrőlközségre járó felvételezők mindig ugyanazokra az előre elkészített, táblázatos formában rögzített kérdőpontokra válaszoltak. A kérdéseket a Haditanács még 1764. máj. 13-i rendeletében rögzítette: 1. A megye neve 2. A helység neve 3. Hányadik sectioban fekszik 4. Távolsága a szomszédos lakott helységektől 5. A távolság órában kifejezve 6. Vannak-e szilárd épületek 7. A vizek 8. Az erdők 9. A rétek és mocsarak 10. Az összes utak 11. A környező hegyek minősége 12. Megjegyzések. A leírásban több a települések száma, mint a helységnévtárakban, mivel a közigazgatási ranggal nem bíró egységeket is felveszik, pl. a már említett három rossz parasztházból álló Gálfalva, az Aramnica ne-