Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 6. (Nyíregyháza, 1992)

Szabolcs vármegye katonai leírása 1782-1785 (Pók Judit)

mokat, kolostorokat, a vármegye épületeit, a kastélyokat, nemesi udvarházakat, csárdákat, erosebb házakat. A templomok esetében néha közlik, hogy kálvinista (Bércei, Oros, Űjfehértó, Besenyőd stb.), a többi felekezetet általában nem tüntetik fel. Érdekesség, hogy Balsán orosz templomot jegyeznek fel. Néha a templomot körülvevő falról is említést tesznek (Rakamaz, Dorog, Máriapócs). Az egész megyében mindössze egy magtárral és egy sörfőző házzal találkozunk, iskolával, postával pedig egyáltalán nem. Valószínűleg léteztek, illetve több is volt belőlük, csak katonai szempontból nem lehettek jelentősek. A folyókról szóló pontok alapján megismerhetjük Szabolcs megye folyamszabályozás előtti vízrajzát. Nyomon követhetjük a folyók mélységének, szélességének változását, az áradást, az árterület alakulását. Vannak olyan helységek, amelyek a megye legnagyobb folyójának, a Tiszának áradásakor néhány hétig csak csónakokkal tudnak kapcsolatot tartani egymással (Aranyos, GyüreV Előfordul, hogy a szomszéd településtől való távolságot kétféleképpen adják meg: szárazon és vizén. Például Nacyhalász Ibránytól vizén 1, szárazon 5 óra. Karád Lukától (Bodroghalom), Bérceitől és Cigándtól csak vizén k' zelíthető meg. A Tiszán kívül részletesen leírják a Taktát, a Szamost, a Krasznát és a patakokat is, elmondják milyen a medrük, partjuk, hol találhatók gázlók, hogyan lehet arrafelé közlekedni, vizük ih3té-e. Az erdőknél beszámolnak arról, hogyan lehet átjutni rajtuk (az ótchértói erdő például lóháton egyesével járható), hol megy út vagy ösvény, vannak-e benne mocsarak, ingoványos részek, milyen fajta fák találhatók, még a cserjésekről, bozótokról, fiatal ültetvényekről is szólnak. Szabolcsban többnyire tölgyfaerdők vannak, néhol nyírfával vegyesen (Lövópetri, Cemzse, Eo-