Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 6. (Nyíregyháza, 1992)

Szabolcs vármegye katonai leírása 1782-1785 (Pók Judit)

gát, Kállósemjén). Majdnem minden faluban említenek valamilyen mocsarat, tavacskát, pocsolyát, jelezve azt is, hogy ember és állat vagy csak állat számára jó-e a vizük. Az állandóan meglévő mocsarakon kívül megemlítik azokat is, amelyek száraz időben eltűnnek (Sényőnél, Túránál). A mocsarak egy része állandó mozgásban van, lefolyása is van, némelyik malmot hajt (Túránál). Van, amelyiket nád növi be és járhatatlan, van amelyik száraz évszakban, de néha minden időjáráskor is járható. Például a Hortobágyi csárdánál elterülő, helyenként más-más nevet viselő "nagy mocsár", a Tisza áradásából táplálkozik, ezért járhatatlan /XXIII. col. 17. sect./. A hadsereg felvonulása miatt nagyon fontosnak tartották az utak részletes leírását. Megkülönböztetnek országutat, utat, mezei, falusi, dorongutat (Kisléta), ösvényt. Jelzik, hogy jó állapotban van-e vagy tönkrement, minden időben járható-e, forgalmas-e, nehezebb vagy könnyebb járművek számára alkalmas. Tanácsot is adnak néha, hogy melyiket célszerű igénybe venni, esetleg kerülni kell-e (például Sényőtől a demecseri út tavaszszal rossz, a mocsár mellett kerülni kell vagy Orosról Napkorra Pazonyon át tanácsos menni). Az uralkodó magaslatok kérdésnél a legmagasabbakat tüntetik fel, amelyekről uralni lehet a vidéket és nagy területet belátni. Szabolcsban sok homokdombot és buckát említenek. Az utolsó, a megjegyzések rovatban olyan adatokat közölnek, amelyekre az előző kérdésekben nem tértek ki, esetleg kiegészítéseket tesznek. Például a Hortobágyi csárdánál /XXIII. col. 17. sect./: ebben a sectioban egyetlen falu sincs. Szoboszlónál /XXIII. col.18. sect./: a nagyszámú szállások, amelyek ebben a sectioban szétszórva találhatók, földkunyhókból állnak. A szál-