Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

Bevezetés A magyar történetírás sajátos fejlődése eredményeként a feudális kori Magyarország társadalmi struktúrájából legbehatóbban a jobbágyságot ismerjük, bár ennek is inkább rendi jellemzőit, jogi helyzetét, a rájuk vonatkozó országos és regionális statútumok, törvények alakulását, módosulását, a földesúri-jobbágy viszony változásait, és a paraszti réteg földhasználatának sokféleségét.^ Kevésbé figyeltük azonban a föld népének életmódját, szokásait, kultúráját, hétköznapjait. Ez a forráskiadvány segítségére óhajt sietni azoknak, akik ez utóbbi kérdések iránt felébredt érdeklődésüket szándékoznak kielégíteni. A források 1772/73-ban keletkeztek. A Mária Terézia korabeli úrbérrendezés Szabolcs megyei anyagaiból a hajdani dadái járás paraszti vallomásait tartalmazzák: az Investigatiokat, amiket 1772-ben foglaltak írásba a falu2 ról falura járó rendező biztosok. Az Investigatiok forrásértékéről, történetírásban hasznosítható tartalmukról Wellmann Imre már elmondta véleményét."^ Az általa elmondottakat fölöslegesnek tartom itt megismételni. Hozzátenni pedig csak annyit érdemes, hogy Szabolcs megyében lazább volt ebben az időben a közigazgatási fegyelem, mint Pest megyében, pontatlanabb az adminisztrációs munka, és egyike volt ez a megye mindig a történelem során azoknak, amelyek legélesebben szembeszálltak a központi akarattal, az úrbérrendezési pátenssel is. Az összeírok gyakran megelégedtek a paraszti vallomások pontokba tömörített lényegének a rögzítésével, ami elmosta a vallomások