Németh Zoltán: Testamentumok, osztályos egyezségek Nyíregyházán 1759–1792 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 2. (Nyíregyháza, 1987)

Bevezetés

lusának megfelelő magyar nyelven íródott. 4/ Az 1789-ben, eredetileg csehül írt Ludvini János- féle végrendelet magyarra fordított változatát latin nyelvű fejléccel látták el: Copia Testamentalium gvondam per Johannem Ludvinyi... Megállapíthatjuk, - hogy nem magyar anyanyelvű írta, erre utalnak az olyan szókapcsolatok, mint: "... vévén én tőlem áz Gazdaságombúi maga részeket..."; Eö legtöbbet Segétett és concurált az háznak épétésünkben..."; "Egy Tehenét maga marhajábul..."; "...egyik része az Fijami Andrasy Másik, a Feleségemé..."; - hogy erősen érződik a népies magyar nyelv hatása, pl. "Eö Kegyelmek..."; "Vagyon pediglen..."; "Ki vagyunk fizetve..."; "... hogy pediglen az házomnak..." stb. 5/ Az eredetileg biblictin a-val írt 1792-es szöveg magyar változatának a fejléce: Copia Testamen-talium Joannis condam Havran. Elolvasásakor rögtön megállapítható, - hogy a kor nyelvi stílusában íródott, ma már régiesnek tűnő szavakkal, szókapcsolatokkal /pl. nem várván; földekkel, mellyeken vagyon; Melly Testamentom Szerént akarom stb./; - hogy a magyar nyelvet viszonylag jól ismerő, de nem magyar anyanyelvű személy írta a szöveget /erre utalnak az olyan szerkezetek, mint: "Marad Halálom után, ha a?Isten elveszi engemet"; "Egy^Tehenet, amellyeket akar elvenni" stb./; - hogy a cseh hatás hangtanilag is érezhető /pl.: tsák ugyan; á Hazámhoz; Okörhez Lovakhoz szerszám; Mellybul akarom; Szállást két ketél-allya földekkel; két Csikót Szárcsa nevezetű és Sárga; stb./; - hogy a beszélt magyar nyelv erősen hatott a szöveg írójára /pl.: semmi magzatyúnk; Két esztendős öszü; Életben: RÓs, Árpa, Zab; Usz ala Vetés; egy bika álé üszőt stb./. A szövegek latin elemei A 18. századi cseh nyelvű levéltári iratok szövegeiben sok latin szó, kifejezés, zárómondat van. Az általunk vizsgált testamentumok is tartalmaznak ilyeneket. Pl.: