Németh Zoltán: Testamentumok, osztályos egyezségek Nyíregyházán 1759–1792 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 2. (Nyíregyháza, 1987)
Előszó
nem volt szokása, hogy írásos nyoma is maradjon a vagyoni hagyatékolásnak, illetve a társadalmi és gazdasági körülmények nem igényelték ezt a jelentéktelen számú kis jobbágyfalucskában. Másrészt a betelepült szlovák lakosság a korábbi lakhelyéről /Mezöberény, Szarvas, Békéscsaba/ magával hozta azt a társadalmi szervezettséget, amelynek velejáro'ja volt az elöljáróság megléte /a községi bíró', a jegyző, az esküdtek, a "közös gazdák", a törvénybíró, a vásárbíró, a székbíró, az árvák curátora vagy tutora és mások személyében/. Az újratelepített Nyíregyháza közösségi életének rendezettségéből következett az a tény, hogy lakói pl. több mint fél évszázaddal megelőzték Nyírbátort az írásos végrendelkezés szokásában. Az ottani életformáról írt egyik dolgozatban olvashatjuk, hogy "Az írásos hagyakozás, helytartótanácsi rendelkezés folytán, a XIX. század elején kezd divatozni a közrendűek körében. Ez egyúttal jelzi, mennyire elharapodzik nálunk is a hivataloskodás: már nem elég, ha két tanú a közösség színe előtt esküvel erősíti, papír kell rola... ' ' Ha viszont Szeged társadalmi viszonyait nézzük meg, kiderül, hogy a nyíregyházinál legalább negyedszázaddal élőbbről datálódik az első ottani végrendelet. v Szeged feudális kori gazdaság - és társadalomtörténetének felbecsülhetetlen értékű forrásai a testamentumok. Számuk több százra tehető, az elsőt 1719-ből ismerjük. A külön gyűjteményként kezelt végrendeleteket kiegészítik a tanácsi iratok között szétszórtan fennmaradt vagyonleltárak /inventáriumok/ és "atyafiságos egyezségek". Tanulságos egybevetést nyújthat a korabeli Debrecen polgárainak hagyatékolási rendje is. Tehát Nyíregyházán is az adott történelmi korban és a kellő pillanatban - a célszerűség diktálta helyzetben - sok mindent írásba fektettek, így a végrendeleteket például, amelyeket azután hiteles személyek aláírtak, az elöljáróság pedig regisztrálta azokat. Városunk múltjának egyik igen fontos korszaka az újratelepítés és az ezt követő évtizedek. Az erre az időre eső gazdasági, társadalmi, közigazgatási, politikai stb. események, jelenségek,
