Vietórisz József: Breviárium - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 6. (Nyíregyháza, 2004)

Vietórisz József költészetének főbb vonulatai és néhány gyöngyszeme (Sziávik Ferenc) - Az öregedés (A hetven év, A feledés felé, Az én világom)

Kevés derűre sok ború vár, És minden szőlő savanyú már. Utána kapnánk, nincs szerencsénk, S kudarcra nincsen semmi mentség. Gonosz játék ez, mit tagadjuk? Legjobb, hajóképpel fogadjuk. Elő tehát a bölcselettel: Vigasztal ez, bár nem igen kell. Mert baj van a vigasztalással: Meggyőződésünk, sajna, mást vall. Miénk az ismeret világa, De jaj,_szivünk nem gyújtja lángra! Miénk a mérséklet hatalma: Mit ér, ha fáj a diadalma! Miénk a hidegvér erénye: De hajh, egy kis lázzal felér-e? Érezzük, hogy e tragikumban Elrejtve mennyi komikum van! Meddő panaszba hát ne fogjunk: Inkább kacagjunk, mint zokogjunk. De ha közös vég sorsa vár ránk, Elérhetetlent mért kivarrnánk? Jobb megnyugodva, elpihenve Beolvadnunk a végtelenbe...