Vietórisz József: Breviárium - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 6. (Nyíregyháza, 2004)

Vietórisz József költészetének főbb vonulatai és néhány gyöngyszeme (Sziávik Ferenc) - A családról (Fiam bölcsője előtt, Szász Károlyhoz, Lázas álmok, Távolba, És vége lett)

Lázas álmok (részletek) Anyám, aludni jó! Én már csak álmaimban élek És szenvedésre ébredek: Ne tartsatok hát vissza, kérlek, Mert itt maradnom nem lehet... Almomban épnek, gyermetegnek Érzem magam, mint egykoron; Ébren letörtnek, nagybetegnek... így lést az én legszebb korom... Anyám, aludni jó! Anyám, meghalni jó! Megtér az ember Istenéhez: Ezért csak hálát adjatok! És mit sem eszmél, mit sem érez: Rajtam ne szánakozzatok! Akik szerették, megsiratják A szenvedések gyermekét, S egymás között elmondogatják: Alig huszonnyolc évet élt... Anyám, meghalni jó. Megihlette a család szétszóródása is; főként az, hogy többjüket elérhetetlenül messzire, az amerikai kontinensre sodorta a sorsfordító idő hullámverése. Róluk-hozzájuk írta a következő verset: Távolba Szeretni boldog élvezet, De fájdalmát is erezed, Ha semmi kép se láthatod Azt, kivel megoszthatod A jókedv röpke perceit S a bánat hosszú éveit.