Fekete Zoltán: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei éremgyűjtők éremkiadásának története - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 4. (Nyíregyháza, 2002)

Bevezetés

Majd a rendelkezés felsorolja egyes országok pénzeit „szocialista országok" és „kapitalista országok" bontásban megnevezve a devizaegységet, valamint meghatározva, hogy mely évtől kell bevallást tenni. Például: albán lek az 1964. évtől, szovjet rubel az 1961. évtől, angol font az 1971 évtől, NSZK márka az 1950. évtől stb. Most, amikor már a devizagazdálkodással kapcsolatos büntető intézkedések megszűntek, érdemes arra gondolni, hogy ezek az intézkedések nem büntetésnek, hanem kedvezménynek minősültek, mert, mint ahogy a MNB passzusában olvasható: „A pénzügyminisztériummal egyetértésben hozzájárulunk ahhoz, hogy a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete érvényes igazolványával rendelkező tagjai - az 1/1974 sz. PM rendelete 14. § c. pontja szerint az olyan államok valutáiból, amelynek állami bankjaival a Magyar Nemzeti Bank a valuták kölcsönös átváltására megállapodást kötött, személyenként összesen 400 Ft-ot meg nem haladó értékű, ezen kereten belül a többi állam valutáiból személyenként 200 Ft-ot meg nem haladó értékben birtokban tartható külföldi pénzzel (vételre felajánlási kötelezettség alól mentesített valutával) együtt - összesen 20 000 Ft értékben tarthassanak birtokban forgalomban levő külföldi pénzérméket azzal, hogy forgalomban levő érméknek azokat a külföldi fizetőeszközöket kell tekinteni, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank: a) a hivatalos deviza-árfolyam alapján, illetve - az érmék összértéke a mindenkori nem kereskedelmi vételi árfolyamon számítva nem haladja meg a 20 000 Ft-ot; - esetleges árfolyamváltozások a forint-értékkeretet nem módosítják; - e felhatalmazás alapján fajtánként két-két darab érme tartható birtokban, (külön darabnak tekintendő az azonos címletű, de más-más évjáratú érme is); - hagyaték tárgyát képező - vételre történő felajánlás alól ezen szabályozás alapján mentesített - érméket az örökös csak külön devizahatósági engedéllyel tarthatja birtokban." Külön problémát jelent az értékek számbavételénél és a bejelentésénél az, hogy mely pénzek tekinthetők forgalomban levő pénznek. Erre vonatkozóan részletes, kimerítő címletjegyzéket az MNB sem tudott a gyűjtők rendelkezésére bocsátani. Mindenesetre a gyűjtőnek „tudni kell", hogy különösen az USA és Svájc a XIX. század közepétől nem vonta be érempénzeit, az NSZK pénzei nem 1950-től, hanem 1948-tól vannak forgalomban és általában az 1945 után vert emlékpénzek - kivéve, ahol valutareform volt - szintén forgalmi pénznek tekinthetők, tekintendők.