Fekete Zoltán: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei éremgyűjtők éremkiadásának története - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 4. (Nyíregyháza, 2002)

Bevezetés

A deviza jogszabályok ezen túl bőségesen szabályozták az ezüst és az arany birtoklásával kapcsolatos kérdéseket is. „A Magyar Nemzeti Bank engedélye legális lehetőséget biztosít nemcsak arra, hogy a gyűjtők gyűjteményükben tartsanak egyébként valutának számító külföldi érméket, hanem arra is, hogy gyűjteményeiket gyarapítsák, illetve feleslegeiket eladják. Ez a lehetőség azonban nem adhat felmentést az üzérkedésre, vagy a deviza rendelkezések kijátszására." A túlszabályozás ellenére megyei szervezetünk elhatározásra jutott: saját érmet, érmeket kíván készíttetni és terjeszteni. A megyei szervezetek éremkibocsátásánál és ármegállapításánál az Éremverési Ügyrend előírását kell betartani. Az ármegállapításnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a tagoknak történő értékesítésnél a nemesfém érméknél árának kialakításánál fogyasztási adót is kalkulálni kell. A nem tagok által megvásárolt érmekről minden esetben készpénzfizetési számlát, átutalással történő fizetésnél számlát kell kiállítani. A számla egy másolatát a havi pénztári elszámolás mellékleteként a központba kell küldeni. A számlákat sorszámozott szabvány nyomtatványon kell legalább 3 példányban kiállítani. A3 példányból egy a vevőé, egy a központé, egy a helyi szervezeté. Az éremveréshez a tagoktól beszedett tört ezüstről (régi pénzek, forgalmon kívüli valuták stb.) pénzfajtánként és darabszám szerint elismervényt kell adni, és anyagnyilvántartást kell vezetni. A MÉE megyei szervezetének ügyrendje részletesen szabályozza az értékesítési feltételeket, a számtalan nyilvántartási vezetési előírást, bizonylatolási szolgáltatásokat, tárgyi és nem tárgyi adómentességet és adókötelezettséget. A továbbiakban az egyesületünk által készíttetett érmeket és azok leírását mutatjuk be. Az érmek készítésének körülményénél utalok a fontosnak tartott előzményekre is.