Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Szabó Sarolta: Mestertaksa, mesterasztal (A céhek belső élete és működése Nyíregyházán, Nagykállón, Nyírbátorban)

sertést és még külön húst, két véka búzát, 8 font sót és különböző fűszereket, valamint pálinkát vettek.

28 Itt kell szólnunk a céh jelvényeiről és azokról a tárgyakról, amelyek nélkül a céh nem működhetett: céhládák, pecsétnyomók, céhbehívótáblák, céhedények és céhzászlók. A céhláda a céh legjellegzetesebb tárgyi emléke. Benne őrizték a céh értékeit, kiváltságleveleit, jegyzőkönyveit, pecsétnyomóját és egyéb tárgyait. A céhes élet számos eseménye a céhláda előtt zajlott, ezért jelentőségét nemcsak az értékek őrzése adta, hanem a céhszervezet szimbóluma is volt. A céhgyűléseket a láda előtt tartották, amit a céhmester a nála lévő kulccsal — a hatalom jelképével — a gyűlés kezdetekor kinyitott. A nyitott láda előtt tilos volt rendetlen öltözetben, fegyveresen, pálcával, sarkantyúsan megjelenni, illetlenül beszélni, köpködni, dohányozni, kártyázni

29 A céhláda helyéről, kulcsának őrzéséről a céh kiváltságlevelében lefektetett céhszabályok külön is rendelkeztek: „A czéhnek ládája legyen, kiben mind az artikulusok és egyéb az czéh oda tartozandó javai, jövedelmei bé/értetvén legyenek, és az feő czéh mester házánál állyon, mind azáltal mind az két czéh mester rá gondot visellyen, kinek is az kulcsa légyen az kis czéh mester kezében. "

30 A céhen belül több helyen működött a legények társasága, amelynek külön ládája volt. Ezt nevezték a társaság ládájának vagy az ifjúság ládájának A céhpecsétek igazolták a céh által kiadott okmányok hitelességét, ugyanakkor a céhpecséteket jellegzetes ábráik révén az írni-olvasni nem tudók is felismerték. A pecsétnyomók körirata, a nyomólapon ábrázolt szerszámok és munkafolyamatok nyelvészeti, technikatörténeti és viselettörténeti adatokkal szolgálnak az utókor számára. A céhbehívótábla a céhszervezet hatalmi jelvénye volt. A testület vezetője, a főcéhmester ennek a jelvénynek a körbeküldésével hívta össze a céhtagokat. A tábla vivője ezzel igazolta, hogy a céh dolgában jár, az elöljáró üzenetét közvetíti.

31 A táblajáratásnak több oka is lehetett, a rendes, negyedévenkénti ún. kántorgyűlések mellett rendkívüli Kiss Ernő: Nyírbátori céhek életéből. A Báthori István Múzeum Füzetei, 1. Bp, 1956. 8. p. 29 Bartócz József: Mezei grófok és más mesterségek. Bp, 1979. 19. p. 30

IX. 2. A nagykállói csizmadia céh artikulusa, 1671. 2. pont 31 Bodó Sándor: Céhbehívótáblák a miskolci Hermán Ottó Múzeumban. Hermán Ottó Múzeum Évkönyve, 7. Miskolc, 1968. 171. p.