Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)
Kujbusné Mecsei Éva: Ünnepek és ünneplések
Megerősítik azt a rendelkezést is, hogy senki a maga vallásának ünnepén ne dolgozzon, de a más vallásúak ünnepén is csak olyan munkát végezzen, amelyik nem zavarja az ünneplőket. A „fedél vagy sátor alatt való játéknézések vagy komédiák" délután 7 óra után, a vadállatok mutogatása pedig délután 4 óra előtt nem kezdődhet. Muzsikálni, „zsinatos lármás öszvegyűlés"-t tartani sem lehet 4 óráig a városon belül sem a vendéglőkben, sem a magánházaknál, a városon kívül is csak 3 órától. A kávéházakban, kocsmákban biliárdozni csak délután 4-től este 10, 11 óráig lehet. Hogy a délelőtti miséket, istentiszteleteket még a nagyon megrakott szekerek zörgése se zavarja, azért ezekkel közlekedni csak 9 óra előtt, vagy istentisztelet után szabad. Vasárnap és ünnepnapokon a kalmároknak, a fűszer- és dohányboltoknak zárva kell tartani, 8 de a parókások, haj fodorítok reggel 9 óráig nyitva lehetnek. A borbélyok egész nap dolgozhatnak. Nem kell bezárni a patikákat és a fürdőházakat sem. Az istentisztelet után árulhatják portékáikat a mézeskalácsosok, és gyertyamártók, télen 4, nyáron 6 óra után pedig a szappanárusok. A városokban reggel 9 óráig, ül. vidéken második harangozásig lehet árulni marhahúst, halat, kenyeret, gyümölcsöt, de nem az utcákon, hanem a házakban és pincékben. Az ünnepek megtartását 1830-ban a helytartótanács úgy látta biztosítottnak, hogy elrendelte: a keresztény ünnepeken a zsidók nem dolgozhatnak. Felhívta a földesurak figyelmét is arra, hogy az úrbéri kötelességek teljesítését ne ünnepnapokra tegyék. Az ünnepek megtartását a céhmestereknek is szoros kötelességévé tette. 9 A vasár- és ünnepnapokat meg nem tartókat, az ekkor munkában találtakat megbüntették, a nemeseket beperelhették. A törvényszegésért a nemtelenek 24 pálcát kapnak — teszi közhírré az 1800. február 10-i közgyűlésből kiadott rendelkezés. Az ünneprontók megbüntetéséért a kallói görög katolikus káplán, Paul János 1808. szeptemberében a vármegyéhez fordult, felpanaszolva mindazokat, amikkel a kállóiak vétenek a vasár- és ünnepnapok megtartása ellen: „ 1. Vasárnap 3, 4 órakor némelyek malomba fognak, őrnek úgy, hogy naplementig két vékát is leőrnek 8 Az ilyen boltokat egyébként sem lehet a templomajtó közelébe építeni. 9 V. A. 102/c. 38/118. 1795:7.
