Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Szakállas Sándor: Szabolcs megye rövid története és társadalma 1526–1790 között

és embereivel 1551. december 17-én Alvincen. Halála nagyban erősítette az önállósuló Erdély esélyeit. Az erdélyi események ismét fellobbantották a vetélkedés tüzét a megyénkben is. Az 1558-ban Lengyelországból visszatért Izabella királyné hadai Báthory István és Balassa Menyhért vezetésével megostromolták Kisvárdát, de Telekessy Imre kassai főkapitány felmentette a várat. Kisvárda ellensúlyozására ezután János Zsigmond erősséget építtetett Naményban. A következő év a hullámzó csapatmozgások éve volt a megyében. Kalló, Szálka és Olcsva erősségei voltak a támadások célpontjai. Nem ezek birtoklása, hanem Báthory Miklós, Ecsed ura, Balassa Menyhért és Kun Domokos, Rozsály ura Ferdinánd pártjára állása döntötte el a hatalmi helyzetet. Sajátos, hogy a nagy nyomás miatt Kisvárda ura, Várday István 1564-ben semlegességi fogadalommal tudta csak pozícióját, birtokait megtartani a János Zsigmond-párti Báthory István erdélyi vajdával szemben. A vidék, a megye többsége azonban erdélyi fennhatóság alá került. Nem sokáig. 1565-ben Schwendi Lázár kassai főkapitány viszszahódította a vidéket. Sikerei már Erdély létét fenyegették, ezért Szatmáron egyezség született: János Zsigmond lemondott a királyi címről, életében azonban megtartja a kezén lévő területet, de fiú utódai (ha lesznek!), csak Erdélyt öröklik. A megállapodás megerősítésére házasságot terveztek Miksa húgával, Johannával. Amikor azonban az erdélyi fejedelem megbizonyosodott a török segítségben, felmondta a megegyezést. Török segítséggel visszahódította korábbi birtokait — köztük megyénket — is. Ez Báthory Istvánnak két év rabságot, az országnak az 1566-os várháborúkat eredményezte (Gyula, Jenő, Világos vára, Szigetvár török kézre került). Gyula eleste megerősítette az 1552 (Szolnok bevétele) óta fennálló török fennhatóságot Dél-Szabolcsban. Ez a tény kényszerítette Rueber János kassai és Teuffenbach Kristóf szatmári főkapitányt, hogy 1570-ben a vidék (kb. 200-300 falu) védelmére felépítse Kalló várát. Ennek a várnak a híres kapitánya, Prépostváry Bálint, Békés Gáspár híveként hadat vezetett Báthory István erdélyi fejedelem ellen 1575-ben a kerelőszentpáli csatában. Veresége is ismert.