Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Szakállas Sándor: Szabolcs megye rövid története és társadalma 1526–1790 között

Ez a császári kézen levő vár sikeresen akadályozta a század má­sodik felében és a 15 éves háborúban Szabolcs megye török általi sanyargatását és meghódoltatását, de a megye pusztulása emberek­ben és anyagiakban is jelentős. A XVI. században a zsinatok tanúsága szerint vidékünk volt a magyarországi reformáció bölcsője. Megyénk vallási megújulásában úttörő szerepet játszott Somlyai Báthory Anna, Drágffy Gáspár fe­lesége, amikor 1543-ban pártfogolta Dévai Bíró Mátyást. Második férje, ecsedi Báthory György már református volt. A megye legjelentősebb birtokos családjai is protestánsok lettek, pl. az enyingi Török-család, a Perényiek, a Lónyaiak, a Melith-, a Károlyi-, a Vay-, Ibrányi- és a rozsályi Kun-család. 1567-ben a debreceni zsinaton alakult meg a nyíri egyházmegye. így nem csoda, ha a nyírbátori ferences rend 1587-ben egy időre megszüntette tevé­kenységét. A 15 éves háború hadszíntere nem ezen a vidéken volt, de a török-tatár és erdélyi hadak vonulásuk közben jelentős pusztí­tást okoztak. Ekkor törölték le a térképről a Nyíregyháza mellett volt Sima települést is. A hosszú háború és a Habsburgok politikai túlkapásai miatt ki­robbant 1604-ben a Bocskai-féle felkelés. A mozgalom kiinduló­pontja Szabolcs és Bihar megyében vort. Belgiojosó kassai főkapi­tány a rakamazi szüreten kívánta tisztázni Bocskai és a török hó­doltságban bujdosók kapcsolatát. De hiába várta ecsedi Báthory István országbíró anyagi támogatását is a folytatódó 15 éves hábo­rúhoz. Az Almosd-Diószeg között kirobbant harc (október 14-15.) — a rendi jogokért, a protestánsok vallásszabadságáért és a hajdúk szabadságáért — példaértékű lesz az egész XVII. században. 1604. október 26-tól november 7-ig Tiszalök volt Kelet-Magyarország politikai központja, ahol kialakultak a mozgalom főbb körvonalai. Az október 24-i rakamazi csata megerősítette a felkelők katonai po­zícióját, aminek következtében Kalló, az első királyi vár, Káthay Mihály parancsnoksága alatt átállt Bocskai oldalára. Legközelebb vidékünk csak a korponai országgyűlésen megne­mesített hajdúkkal kapcsolatban került előtérbe, amikor Bocskai a megye déli felére telepítette az ún. öreg hajdúit. Bocskai 1606. de­cember végi halála után is folytatódtak a fejedelmi és a magánföl-

Next

/
Thumbnails
Contents