Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Németh Péter: Szabolcs megye az Árpád-korban

maradt ott akkor meg a XVI. században. Az, hogy mit tartalmaz a peres ügy és kit milyen tüzesvaspróbára ítéltek, ez teljesen lényegtelen volt, hiszen ez az ítélkezési forma akkorra régen kiveszett a joggyakorlatból, mégis érdekesnek tartották megjelentetni. Hozzá kell tenni még, hogy a kiadók ezt a XIII. századi írást a XVI. században, tehát háromszáz évvel később — pedig latinul volt —, már nehezen tudták elolvasni, s emiatt számos hibát ejtettek. Nem a folyamatos latin szövegekben, hanem a személynevek és a helynevek leírásában. Van egy hivatalos kiadása, ez a Borovszky - Karácsonyi-féle, ezt használják a tudományos kutatók. Ok ketten megpróbálták rendezni a szöveget, mert hiszen képzeljék el, hogy nem sorban voltak, hanem össze voltak keveredve. Tehát ők egyrészt időrendbe is szedték ezeket az eseteket, másrészt megpróbálták a helyneveket is magyarázni, több-kevesebb sikerrel. Körülbelül 50 % az, ami elfogadható, 50 %, ami nem. Van egy másik, magyar nyelvű Regestrum is: Kandra Kabos, neves egri egyháztörténész lefordította az anyagot, és nemcsak lefordította, hanem az ott szereplő helyneveket úgy megmagyarította és úgy helyezte el térben, hogy az ma megmosolyogni való. Aki nem tud latinul, annak az alapszöveg jó, mert azt a kanonok úr is szépen lefordította. Kevesebb szerencsénk van az elbeszélő forrásokkal, mert a megye területe az elbeszélő források közül is csak egyben —most Anonymust hagyjuk, mert az más kérdés, az honfoglalás-történet, most pedig Árpád-korról beszélünk—, a XIV századi krónikakompozícióban szerepel, amelynek a legismertebb példánya a Képes Krónika. A Képes Krónika két esetben említi a megyét, amikor is ez az országrész valamennyire az ország figyelmének a középpontjába került. Ezek az 1085-ös és az 109l-es, úgynevezett kun betörések, amikor tudjuk, hogy besenyő csapatok jöttek be a Keleti-Kárpátokon és pusztították végig ezt a vidéket. Az első esetben itt a FelsőTisza vidékénél veri le őket Szent László király. Ezen a helyen — miután elmondja a Krónika, hogy ott, ahol a csata vok, és ahol a győzelmet aratták— a király az apostol-fejedelmek tiszteletére templomot építtetett. Ennek alapján sikerült a csata helyét Kisvárdára lokalizálni. De ha elővesszük a Borovszkyt, akkor ott a 12