Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén

ként Felsöújfalut mutatjuk be: egy nagyon nagy kiterjedésű, szétszórt falu a Timpa és Brébi hegy lejtőjén, a Túr és Tálna patak irányában. Egy fatemploma és négy malma van. A Szamos mentével összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a települések ritkábban helyezkednek el, egymástól való távolságuk jóval nagyobb. Több felüt csak a hegygerinceken átvezető ösvények kötnek össze. Nem ritka, hogy 3-5 órányi járásra vannak egymástól, például Láposbánya és Felsőfemezely 3 1/4 óra. A hegyoldalakat sűrű erdőség borítja: bükk-, tölgy- és éger a leggyakoribb. A hegycsúcsok azonban kopárak, mint például az Avasságban a Timpa, a Brébi, a Petrosa, messzi vidéket be lehet róluk látni. Az avasi hegyek észak felé egyre magasabbak: a Magura 1123, a Petrosa 1201, majd a Gutin 1447 méter. Az ércbányák, Nagybánya és Felsőbánya hegyei szelídebbek, 500-800 méter között vannak.

33 A hegyekbe vezető utak nagyon meredekek, a gerinceken már csak ösvények, szekérrel nem is járhatók, csak gyalog vagy lóháton. Ugyanakkor a bányavidéken műutak is előfordulnak, például a nagybányai. Általában jellemző a bányavárosok (Felsőbánya, Nagybánya, Misztbánya, Láposbánya) útjaira, hogy a bányatermékek bősége következtében, igen jó állapotban vannak. Bereg vármegye az I. katonai felvételben Bereg vármegye határai természetes határok, észak-keleten a Beszkid láncolata nemcsak a megyét, hanem hazánkat is elválasztotta Galíciától. Máramaros megye határán havasok tömege emelkedik, Ugocsa felé a Borsóvá folyó, Szatmár és Szabolcs felé a Tisza, Ung felé pedig a Latorca, a Sztára és szintén hatalmas hegygerincek képezték a határt. A két nagy tájegység, a síkság és hegyvidék itt is élesen elválik egymástól. A két földrajzi egység különbözősége tükröződik a telepü33 Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1908. 2. o.