Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén

lések szerkezetében, meghatározza a gazdálkodást is. A síkságon a legalacsonyabban fekszik Hetyen, a tengerszint felett 104 méteren, a megye legmagasabb pontja a Sztoj bérc pedig 1679 m. A Munkácstól délre elterülő „gyönyörű és áldott rónaságon" jó bor és jó búza terem, nűg a havasok lábánál legfeljebb zab és burgonya.

34 / A síkság A síkságon itt is a török hódoltságtól megkímélt középkori eredetű falvak jellemzőek, ezek orsós-fóutcás útifelvak (Kerecseny, Harangláb, Badaló, Csaroda, Tákos, stb.). A Szemye mocsár szélén gorondokon és irtásokon megtelepült Bereg község, vagy például Beregújfalu a halmaztelepülés igen ritka példája nemcsak Beregben, hanem az egész Felső-Tiszavidéken. Bereg megye nagyobb folyói mentén (Latorca, Borsóvá) és a beregi Tiszaháton is aprófalvak a jellemzőek, melyek viszonylag sűrűn érik egymást, szemben a hegyoldalakon nagy területen, szétszórtan elhelyezkedő településekkel. A Nyírség Naménynál benyúlik a beregi síkságba is, de hamarosan a talaj kötöttebbé válik. A síkságot tagoló nagyobb vizek közül a Tisza Csetialvánál lép Bereg megyébe. Általában 150-180 lépés széles, 8-10 öl mély, medre homokos, partja magas, sodrása nagy, vize mindenütt iható. A meder többször is változott, számtalan holtág, morotva kiséri a folyót, pl. a Tivadar, Gulács melletti szakaszon. A Tisza az év során többször árad: „Ez az áradás néha, mint éppen ebben az 1784. évben, 16 napig is eltart. Ilyenkor a forgalom megszűnik, még a falvakban is csak csónakokkal lehet közlekedni."

35 A Tisza egy rövidebb szakaszon folyik csupán Beregben, déli határát érintve, a Latorca azonban szinte az egész megyét keresztülszeli. A 34 Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája. (a továbbiakban Lehoczky) I. köt. 12. o. 33 Bereg vármegye katonai leírása 1782-1785. Szerk. Pók Judit. Nyíregyháza, 1994. 59. o.